Tavaly az áprilisi száraz és meleg tavasz hatására a gyümölcsfák korai rügyfakadással reagáltak és mintegy kéthetes előnyre tettek szert. A májusban lehullott bőséges csapadék némileg pótolta az előző ősszel, télen és tavasszal összeszedett igen jelentős csapadékhiányt, valamint a sok eső miatt a növények fejlődésében tapasztalt előny is elveszett. A gyümölcsösöket a monília és a különféle ízeltlábú kártevők pusztították, ősszel pedig a sztigmina és a blumeriellás levélfertőzés okozhatott problémát, olvasható dr. Aponyi Lajos évértékelőjében.
A cseresznyére és a meggyre már évek óta oly veszélyes virágfertőző meggy monília(Monilia laxa) szempontjából járvány közeli helyzet alakult ki a májusi csapadékos időben. Néhány moníliára érzékeny fajtán a tél végi lemosó és további permetezések ellenére a virágzás után rövid időn belül megjelentek a hajtások és vesszők hervadásszerű tüneteivel járó elhalások. A betegség terjedésére kedvező klíma miatt jóval a virágzás befejeződése után is lehetett friss fertőzéseket látni a cseresznyén és meggyen kívül a kajszi-, őszibarack- és szilvafákon, de néhány ebbe a családba tartozó dísznövényen is. A járványveszélyes helyzet csak a júniusi meleg visszatértével múlt el.
A korai tavasz nemcsak a virág- és hajtásfertőző moníliának, hanem az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) átlagosnál korábbi rajzáskezdetének kedvezett. Az első imágók már jóval a korai cseresznye fajták zsendülése előtt megjelentek, és a további egyedek rajzása egészen az érés utáni időszakig kitartott. A májusi-júniusi párás időjárás hatására a fiatal hajtásokon rövid időn belül megjelent a levéltetű fertőzés is, ami a szüreti időszakra teljesedett ki, jelentős minőségi kárt okozva elő. A megsebzett gyümölcsöket 2019-ben sem kerülte el a gyümölcsmoníliás fertőzés, ami most is jelentős károkat okozott az érőfélben levő termésben. Időnként visszatérő problémaként néhány tájegységben megjelent a meggymagfúró-ormányos(Anthonomus rectirostris) is, de ez a kártevő most nem okozott akkora gondot, mint 2018-ban.
A szüret utáni időszak fő problémája, szinte már visszatérően a sztigminás és blumeriellás levélfertőzés nagyfokú megjelenése, abban az esetben, ha megfeledkeznek a szüret utáni lombvédelemről a termelők. Emiatt a két kórokozó miatt most is idő előtti lombsárgulást és levélhullást lehetett tapasztalni az ültetvények egy részében. A korai lombvesztés természetesen ezeknél a fáknál kihat a következő évi termés mennyiségére és minőségére is, mert negatív hatással van a rügyek differenciálódására.
A mostani hosszúra nyúlt ősz és az enyhének tűnő tél miatt a kórokozók és a kártevők eddig zavartalanul teleltek, ezért különösen nagy jelentősége lesz a tél végi lemosó permetezéseknek. A tavaszi metszések során fontos a moníliás fertőzés miatt elhalt ágak eltávolítása, mert ez is csökkenti az újabb fertőzés veszélyét. Emellett időben ki kell helyezni a sárgalapos cseresznyelégy csapdákat is, mert erős légyrajzásra lehet számítani.
