A németországi Agrár 4.0 kutatási program keretében a Hannoveri Lézerközpontban (Laser Zentrum Hannover e.V) a lézerek mezőgazdasági felhasználását kutatják. Már 10 éve dolgoznak a feladaton, tavaly ősszel jutottak el odáig, hogy az Agritechnicán bemutattak egy működő modellt, ami már valóban képes gyorsan és pontosan felismerni és megsemmisíteni a gyomot. A berendezést a szántóföldön autonóm közlekedő robotokra,vagy alacsonyan repülő drónokra tervezték, amelyek 3D-s gyomfelismerő kamerákkal is rendelkeznek. A rendszer természetesen feltételezi azt a tanuló szoftvert, ami folyamatosan bővíti "ismereteit" a gyomokról. Ahhoz, hogy a gép helyesen döntsön, az is szükséges, hogy a kamerák másodpercenként több ezer felvételt készítsenek a növényzetről. A gyomok kiválasztása után a kamerákkal összehangoltan dolgozó "lézerpuskák" egy pillanat alatt a gyomokra irányítják a halálos lézersugarat.
A lézeres gyomirtás a legújabb eljárások közé tartozik, a gyakorlatban még sehol sem jelent meg, aminek csak egyik oka, hogy a gyomfelismerés technikai háttere csak mostanra állt össze. A másik, hogy a lézeres célzásnak nagyon pontosan és megfelelő energiával kell a hajtáscsúcsra irányulnia, ami a traktor rázkódása miatt lehetetlen. Éppen ezért vetődött fel, hogy egy helyben lebegni tudó, giroszkóppal stabilizált drónon hatásosabb lehet.
A vegyszermentes gyomirtási technikák egyre terjednek a világban, az USA-ban például már régóta vannak lánggal, hővel, újabban elektromos árammal és mikrohullámmal működő megoldások is a gyomok talajbolygatás nélküli, fizikai irtására. Már kombájnokon is tesztelik, mennyire hatékony, ha a forró kipufogógázokat közvetlenül a rostát elhagyó, gyommagvakat is tartalmazó pelyvára irányítják. Az ok egyszerű: terjednek a vegyszereknek ellenálló gyombiotípusok, ugyanakkor bevett gyakorlat a talaj bolygatásának elhagyása is. Ezek az új technikák még nem nyertek elismerést az ökológiai, vagy biogazdálkodásban, de nincs semmi oka annak, hogy ne fogadja be ezeket a gyakorlat a jövőben.
Címlapkép: shutterstock