agrarszektor.hu • 2020. január 20. 14:30
Az ötödére csökkent húsz év alatt a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult. A szakemberek szerint a háttérben a klímaváltozás okozta aszályos idők és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése áll, ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent a szú is.
A 20 évvel ezelőtti 2400 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, miközben az összes hazai erdő mérete ez idő alatt nőtt - írja az Infostart. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes erdeifenyő állomány 27 százaléka egészséges, míg a feketefenyőnek mindössze három százaléka. Gálhidy László a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse elmondta, hogy a klímaváltozás okozta aszályos idők és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése okozza a legnagyobb problémát a fenyőállománynak.
"Az elmúlt években az egyébként telepített feketefenyő állományok vörös színét okozó tűvörösödést gombafertőzés okozza, de a klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek megszokottak. Az európai lucfenyő állományokat károsító közönséges szú is sokkal elterjedtebb, mint korábban, Németországban, Csehországban, Franciaországban hatalmas területet pusztít el a szú" - mondta Gálhidy László.
Ódor Péter, az Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a szú. Az elsősorban Nyugat-Magyarországon tapasztalt luc állománypusztulásban is komoly szerepe volt a szú károsításnak, igaz, a kártétel nagyságához hozzájárult az is, hogy a fák ellenállóképessége csökkent a bogarakkal szemben, rosszabb a gyantatermelése a klímaváltozás miatt - emelte ki.
Magyarországon a második világháború után a pénzhiány miatt problémát jelentett a fenyőimport, így aztán fenyvesítési program indult. Másrészt a homoktalajok megkötésére is egyebek mellett a fenyőt használták. Ezek a nem őshonos fafajok kitettek az erdőtüzeknek is, főleg az elmúlt száz évben többek között az Alföldön telepített ültetvények rendkívül gyúlékonyak, nagyobb eséllyel gyulladhatnak ki - tette hozzá Gálhidy László.