agrarszektor.hu • 2020. január 23. 07:20
Ahogy korábban az agrárszektor.hu beszámolt arról, egyre nagyobb méreteket ölt a madárinfluenza, és mostanra már Magyarországon is több helyen megjelent a szörnyű vírus, ilyenek Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megye. Éppen ezért kulcsfontosságúvá vált, hogy a magyar baromfitartók (bárhol is legyenek az országban) pontosan tisztában legyenek azzal, mik a teendőik, ha az ő telepükön is felüti fejét a gyilkos kór. Összegyűjtöttük, hogy mik a legfontosabb tudnivalók, ha kártalanításra kerül a sor.
Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy múlt héten Komárom-Esztergom megyében egy Ács település melletti telephelyen madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), így a teljes állományt, 53.500 pulykát kellett leölni. Pár nappal később, egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a hatóság laboratórium, ott a 115.000-es állomány leölését rendelték el. A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni, Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.
A magyar baromfitartóknak azonban érdemes felkészültnek lenniük. Január 16-án megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal való érintkezés lehetősége, ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata. Azok, akik nem tartják be az előírásokat, egy esetleges járványkitörés esetén elesnek az állami kártalanítástól. Ugyanakkor ezeket az előírásokat érdemes betartania mindenkinek, ezért összegyűjtöttük, miket érdemes tudni abban az esetben, ha úgy alakulna, hogy kártalanításra kerül a sor.
A madárinfluenzában elhullott vagy leölt állatok után igényelhető állami kártalanítás?
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár. Ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta.
Hogyan leszek kártalanítva?
A kártalanítás a tulajdonosnak jár, aki legtöbb esetben az integrátor. Ő kapja meg a leöléskori értékét az állatoknak. A kihelyezés és a leölés idején az állatok értéke természetesen nem ugyanannyi. A leöléskor az állatok többet érnek a tartó munkája miatt. A befektetett és elveszett munka megtérítését az integrátorok a részükre kifizetett kártalanítási összegből tehetik meg. Ennek lehetőség szerint egységes végrehajtását a hatóság levélben is kérte a Baromfi Terméktanácstól és a Nemzeti Agrárkamarától.
Kapok-e kártalanítást az elmaradt haszon miatt?
Nem, az elmaradt haszon a kártérítés körébe tartozik, nem a kártalanításhoz.
Mikor fogadhatok újra baromfit?
A területen lévő utolsó fertőzött állomány (tehát NEM a saját állomány) leölése és a helyének a fertőtlenítése után leghamarabb 30 nappal.
Milyen további teendőm van a károk enyhítése érdekében?
A Polgári törvénykönyv szerint a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez általános kötelezettség, minden esetben alkalmazandó, így járvány kitörések estében is. Ez a járványkitörések során jelenti azt, hogy az állattartó köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelteket tűrni, segédszemélyzetről gondoskodni, megfelelően közreműködni. A kárenyhítési kötelezettségnek megfelelő közreműködés ezen túlmenően azt is jelenti járványkitörések esetében, hogy a jogszabályi és ágazati szakmai szabályokon túl minden elvárható intézkedést megtesznek az újabb fertőzési lehetőségek megelőzése érdekében, mint megfelelő biológiai biztonsági intézkedések (például a telepi zártság biztosítása), valamint együttműködnek a fogékony állatok számának csökkentésében a veszélyeztetett területeken (termelés, kibocsájtás csökkentése).