Lapunk korábban már beszámolt arról, hogy a közelmúltban Komárom-Esztergom megyében egy Ács település melletti telephelyen madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), majd pár nappal később, egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is a fertőzés jelenlétét igazolta a hatóság laboratóriuma. A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni, Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.
Madárinfluenza kártalanítás: itt a válasz az 5 legégetőbb kérdésre
A magyar baromfitartóknak azonban érdemes felkészültnek lenniük. Január 16-án megjelent az országos főállatorvos legújabb határozata, amely Magyarország teljes területén előírja a baromfik zártan tartását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal való érintkezés lehetősége, ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata. Összegyűjtöttük, miket érdemes tudni a madárinfluenzáról, illetve mutatjuk, hogyan lehet védekezni ellene.
Ezt minden baromfitartónak tudnia kell a szörnyű kórról: itt a madárinfluenza-kisokos
Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának?
Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.
Miben található meg a vírus?
A fertőzött állatok ürülékében, a tollukon, a légcsövükben.
Hogyan történik a fertőződés?
Legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon lehet bevinni az ólba. Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék illetve a szálló por és tollpihék belégzése is.
Hogyan terjed aztán egyik állományról a másikra?
Rövidebb távolságra a szálló por, tollpihék, állatokkal való érintkezés útján. Ezt elősegíti a szeles időjárás.
Nagyobb távolságra, községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a területen folyamatosan jelen lévő, gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásnak van.
Hogyan lehet ezt megelőzni?
A rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása valamint az is, hogy az ólba KIZÁRÓLAG a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépünk. A telepi ruházatot SEHOL máshol nem szabad használni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Ezt a szél hozhatja többszáz méterre lévő fertőzött telepről is. A községek közti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával. Csak az léphet be a telepre, akinek feltétlenül muszáj, vagyis takarmányszállító, rakodóbrigád, integrátor képviselője, állatorvos. Ezeket a járműveket belépés és kilépés előtt fertőtleníteni kell, az emberektől meg kell követelni a védőruházat használatát. Az eszközöket nem szabad más telepen használni mint ahová tartoznak, nem szabad kölcsönadni őket más baromfitelepre, bérmunkát végezni velük más telepen. Ha ez nem kerülhető el, akkor a telepre történő visszaszállítás előtt fertőtleníteni kell őket a járművekhez hasonlóan.
Milyen védőruházat?
Egyszer használható és ténylegesen csak a telepen egy alkalommal használt kezeslábas, kesztyű és csizma.
Hogy lehet járművet fertőtleníteni?
A vírust megöli a Hypo és az istálók fertőtlenítésére használt bármilyen fertőtlenítőszer. Egy háti permetezővel le lehet fújni a járművet, a kerekét, az oldalát, az alját Hypo oldattal.
Hogyan lehet védekezni a madárinfluenza ellen?
A sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. A megelőző intézkedések körébe tartozik az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása, mely az állattartók felelőssége:
- a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése, stb.);
- állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés;
- biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
- gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
- a személyi higiénia fokozott betartása, kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat
- az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása.
Az Európai Unión belüli és a harmadik országgal való kereskedelem során az állatokat és termékeiket, olyan állat-egészségügyi bizonyítványok kísérik, melyek garanciát jelentenek arra, hogy azok a fertőzést nem közvetítik. Az állat-egészségügyi hatóság a vírus megjelenésének korai észlelése érdekében 2005 óta országos monitoring vizsgálatokat hajt végre. Ezek keretében kockázatbecsléses módszeren alapulóan nagyszámú mintavételre kerül sor a baromfiállományokban (háztáji és nagylétszámú állományokban egyaránt) és vadon élő madarakból. Az aktív monitoring program mellett létfontosságú, hogy az állattartók jelezzék az ellátó állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen tünetet észlelnek vagy az állataik elhullását tapasztalják.
Lehet-e védőoltással védekezni?
A baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
