Tonnánként 47-48 ezer forintos kukoricaárakról lehet hallani a piacon, ez ötezer forintos emelkedés január eleje óta, mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, rámutatva, hogy a drágulás a korábbi nyomott árból is következik. A nyomott árakat részben az okozta, hogy a piac beárazta az afrikai sertéspestis miatt visszaeső sertéstakarmány-keresletet. Bár helyettesítő termékként valószínűsítették a baromfiállományok növekedését, a baromfitápokban a kalászosok a meghatározóbbak, míg a sertéstápok esetében a kukorica dominál, írta meg a Világgazdaság.
Az árcsökkenést segítette a Brexit körüli bizonytalanság is, ami a kukoricát azért érintheti súlyosan, mert a britek körülbelül évi egymillió tonna kukoricának megfelelő feldolgozott terméket (izocukrot, alkoholt, egyéb keményítőt) vásárolnak. De amint ismertté vált a Brexit menetrendje és az, hogy az idén még a megszokott szabályok szerint folyik a kereskedelem, a jövő évtől érvényes megállapodások kidolgozására pedig lehet elég idő, azonnal megszűnt az árnyomás. Az Egyesült Királyságnak a Brexit után is szüksége lesz szemes terményre. Az átmeneti zavar kevésbé valószínű a vártnál, így az árak is konszolidálódtak.
A kínai koronavírus megjelenése is emelte az árakat. Amikor egy világméretű járvány vagy más, a részvénypiacokra negatívan ható helyzet alakul ki, a befektetők egyik menekülő útvonala a nyersanyagpiac, ahol emelkednek az árak, magyarázta Petőházi Tamás. A kukorica árát az is emelheti, hogy az Egyesült Államok idei termése kifejezetten gyenge lett, 8-10 millió tonna eshetett ki.