Kovács Nóra • 2020. február 6. 07:15
Postagalambokkal kezdte, most pedig a legmenőbb magyar éttermeknek szállítja a galambúst Bálint Csaba, dunaföldvári tenyésztő, aki 2019-ben az Aranyszalag Minőség tanusító védjegyet is megkapta. A férfi külföldre nem értékesít, de ahogy arról az agrárszektor.hu-t tájékoztatta, ha valaki megfelelő minőséget tud előállítani, akkor így is meg lehet élni a húsgalambtenyésztésből Magyarországon. Az állomány jelenleg 1500 galambból áll, és habár a madarak francia hibridfajták, Bálint Csaba 20 éves tervei között szerepel, hogy a legszebb példányok keresztezésével nemesít egy igazi magyar húsgalamb fajtát.
Bálint Csaba 8-10 éves lehetett, amikor már egy ideje postagalambokkal foglalkoztak otthon édesapjával, és gyakran jártak versenyekre is. Ahogy telt az idő rájött, hogy rengeteg idejét felemésztik a madarak, így hamarosan áttért a húsgalambok tenyésztésére. Ahogy az agrárszektor.hu-nak elmondta, éppen meglátott egy fiatal gazda pályázatot, ami pont kapóra jött, és habár a pályázatot nem nyerte meg, addigra már belevágott az új bizniszbe, amely a Bálint Húsgalamb nevet kapta. Rövid időn belül látta, hogy önerőből is képes húsgalambokat tenyészteni, az üzlet pedig bár lassan, de kezdett beindulni.
- emelte ki a szakember.
Hozzátette, Magyarországon jelenleg nem túl kidolgozott a galambtartás, sem jogszabály, sem pedig előírások szempontjából, így hivatalosan ő sem galambtenyésztőként dolgozik, hanem mint állattenyésztő. Éppen emiatt arra sincsenek szabályok, hogy milyen technológiát kell használnia egy galambtenyésztőnek, így a dúc megépítése nagyjából ugyanúgy történik, mint a postagalamboknál. Nagyon fontos a megfelelő szellőzés, illetve az elegendő napfény biztosítása a madarak számára, ugyanakkor sokkal nagyobb figyelmet és törődést igényelnek a húsgalambok, és nem csak egy bizonyos szezonban kell szemmel tartani őket, hanem egész évben - tájékoztatott. A folyamatos készenlétnek részben az az oka, hogy ezek a galambok ideális körülmények között télen is költenek, ami a legtöbb madárra nem jellemző.
A szakember speciális francia hibridfajtákat tenyészt, sok-sok évvel ezelőtt Franciaországból hozta be az első madarait, mostanra pedig már négy különböző fajta található az 1500 galamból álló állományában. Kérdésünkre elárulta, 20 éves tervei között szerepel, hogy nemesít egy igazi magyar húsgalambfajtát, igyekszik ugyanis a legszebb példányok folyamatos keresztezésével létrehozni a tökéletes fajtát. Hangsúlyozta a lehető legválogatósabb állatról van szó, hiszen ezek a galambok csak a minőségi takarmányt eszik meg, így a számukra kevésbé szimpatikus magokat kilökik, ezért is drágábbak a többi szárnyasnál.
A madarakat 28-30 napos korukban vágja le, de mint mondta, addig igyekszik szinte "wellness" körülményeket biztosítani nekik.
- közölte.
Bálint Csaba külföldre nem értékesíti a húst, véleménye szerint ugyanis, ha valaki megfelelő minőséget tud előállítani, akkor így is meg lehet élni a húsgalamb-tenyésztésből Magyarországon. Boltokba nem árusít, hiszen kistermelő, de közvetlenül rengetegen vesznek tőle galambhúst, számtalan betegségre ugyanis ezt ajánlják az orvosok. Ugyanakkor ettől függetlenül hazánkban egyelőre nem túl népszerű a fogyasztók körében ez a fajta hús. A Bálint Húsgalambbal emellett rengeteg magyar étteremben is lehet találkozni, ilyen akár a Baraka, a Hilda, a Börze, a Zóna, a Gundel, a Costes, a Vendéglő a Kisbíróhoz, vagy akár Zebegényben a Natura Hill Hotel. A legtöbb étteremnek kéthetente szállítja a galambhúst, ami mindig friss, általában pénteken levágja a madarat, és az áru szombaton már ott is van a vevőnél. Egyébként a galambhús ára kilogrammonként 3500 és 6000 forint között mozog Magyarországon, attól függően, hogy étterem vásárolja-e meg, vagy közvetlenül a fogyasztó.
Fotók: Szekeres Máté