agrarszektor.hu • 2020. február 13. 12:30
Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés, amelyet az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására rendeltek el Magyarországon. Bár pontos adatokkal még nem rendelkezik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), de közölték, a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.
Nagy István agrárminiszter tavaly év végén és az idén januárban is többször nyilatkozott arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozására gyéríteni kell a vaddisznóállományt - írja a Világgazdaság. Az agrártárca vezetője 2019 novemberében arról tájékoztatott, hogy 30 százalékkal megnövelték a vaddisznók kilövésére szóló kvótákat, és határozottan felszólították a vadásztársaságokat, hogy gyérítsék a vaddisznóállományt. Később konkretizálta: a cél a két négyzetkilométerenkénti egy vaddisznó.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) egyelőre nincsenek pontos adatai arról, hogy hol tart a vaddisznógyérítés, de mint mondták, egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű. Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat csak a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak majd. Emellett a közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik.
A vadásztársaságoknak a hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta, hogy hány vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke hangsúlyozta, a diagnosztikai céllal leadott állatokat a vizsgálat után éppúgy megsemmisítik, mint az ASP-vel fertőzött egyedeket.
A vaddisznóállomány jelenlegi sűrűségéről sem szolgált pontos adatokkal a Nébih. Annyit közöltek, hogy Magyarország vaddisznósűrűsége nagyon változó mind a fertőzött, mind pedig az afrikai sertéspestistől mentes területeken. Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése.