Idén először rendeztek Indoor Farming szekciót a PREGA keretén belül. A meghívott előadók az ágazat minden szegmenséből képviseltették magukat, növénytermesztők és állattenyésztők, innovátorok és kivitelezők jöttek el, hogy elmondják, hol tart az indoor farming Magyarországon. Az előadók a fogalmat egységesen annak főbb jellegzetességei és előnyei mentén határozták meg. Ennek értelmében az indoor farmingra úgy gondolnak, mint tökéletesen kontrollált körülmények között történő növénytermesztési és állattenyésztési folyamatokra, amelyek a hagyományos mezőgazdasághoz képest elenyésző területi és vízigénnyel járnak, jóval kisebb a karbonlábnyomuk, és bizonyos növények tekintetében idővel tökéletesen felválthatják a hagyományos módszereket. Azt viszont egyikük se tagadta, hogy jelenleg ezek még egymás mellett léteznek, és ennek így is kell lennie.
Az első előadást Sulcz Gábor tartotta, aki a "Smart üvegház vezérlés és monitoring hidropóniás és akvapóniás rendszerek számára" címmel mutatta be az AquaShield Control Kft. termékét. A szintén AquaShield-nek elnevezett termék egy moduláris alapon felépülő csomag, voltaképp egy szenzorokból, programozható kapcsolókból álló, folyamatosan online értesítési és riasztási rendszer. Előnye, hogy számos olyan mérést és egyéb folyamatot gyorsít fel és automatizál a hidropóniás és akvapóniás termelés során, amelyek manuálisan elvégezve időigényesek és nagy hibahatárral rendelkeznek, emellett garantálja a biztonságos és költséghatékony működést A moduláris alapon felépülő rendszer lehetővé teszi azt, hogy a termelő csak olyan szenzorokat vásároljon meg, amelyekre szüksége van, de igény szerint bővíthető, valamint optimalizálható hidropóniás és akvapóniás termelésre is. Sulcz Gábor elmondta, hogy az AquaShield jelenleg még a béta szériánál tart, amelyet hamarosan kiküldenek az első támogatóiknak tesztelésre.
Aszalai Sándor az "Otthoni és termelői szintű rovartenyésztésről" és a Grinsect vállalkozásról beszélt. Elmondása szerint az emberek és állatok több ezer éve fogyasztanak rovarokat, és ezek tenyésztése sem újkeletű. A rovarok táplálék és táplálékkiegészítő célzattal történő tenyésztése azonban új trendnek számít a nyugati világban, a mesterséges körülmények közötti, nagy mennyiségű, vertikális tenyésztésről még nem nagyon van szakirodalom, de tudományos kutatások se nagyon foglalkoztak vele. Pedig ez egy olyan terület, amely arra fókuszál, hogy fenntartható, hatékony, alacsony ökológiai lábnyommal rendelkező zöld megoldást találjon a takarmányok és élelmiszerek előállításában, és amelyből kár lenne Magyarországnak kimaradnia, mivel - a Grinsect szerint - a jövőben fel fog értékelődni a rovarok szerepe a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Aszalai Sándor ezután vázolta, milyen szabályozási problémákkal kell szembenéznie az európai és hazai rovartenyésztőknek, hogy milyen előnyökkel járhat a rovaralapú táplálékkiegészítők megjelenése és elterjedése, és hogy milyen egyéb hasznokat hajthatnak még a rovarok a hagyományos mezőgazdaságban. Aszalai Sándor végül beszélt a Grinsect közeli és távlati terveiről, amelyek között szerepelt a nagyüzemi termelés beindítása, tartástechnológiai eszközök továbbfejlesztése, valamint az érdeklődők és befektetők keresése.
Ugrás előtt a rovarbiznisz: így lesz a légyből takarmány!
Hudecz Attila, a Growberry-től arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan segíthet az indoor farming az üvegházas növénytermesztés és ezen keresztül a jövő élelmezési problémáinak megoldásában? A szekcióban ő határozta meg először kontrollált növénytermesztésként az indoor farming fogalmát. Szerinte az indoor farming során az ember valójában növénygyárakat hoz létre, amelyek a kiszámítható döntésekkel, precíziósan meghatározott folyamatokkal és a szinte teljesen automatizált eljárásokkal egész évben stabil minőségű és mennyiségű növénnyel tudják ellátni a fogyasztókat. Hudecz Attila beszélt az agrárium fejlődésének akadályairól, és a Growberry erre kínált válaszlehetőségeiről is. Így szerinte az újdonságtól való félelmet kellően ellensúlyozhatja a szakértő tanácsadás és a próbatermesztés lehetőségének biztosítása, a kutatás-fejlesztés projektalapúvá tétele negálhatja annak költségigényeit, a szakértelem és szolgáltatók hiányára pedig kész megoldásokat kell kínálni. A Growberry már rendelkezik egy READY névre keresztelt próbatermesztési és kutatási szolgáltatással, amellynek segítségével a termelők kontrollált növénytermesztési kísérleteket folytathatnak, amelyhez a vállalkozás teljeskörű segítséget tud nyújtani. Hudecz Attila elmondta, hogy a Growberry 2020-ban szeretné elindítani a saját mintafarmját.
Az indoor farming jelenéről és jövőjéről a bedrock.farm képviseletében Balázs Bence - némileg meglepő módon - utolsó előtti felszólalóként beszélt. Az ő értelmezésében akkor beszélhetünk indoor farming-ról, ha négy kritérium teljesül: kontrollált klíma, mesterséges ledes megvilágítás, zárt rendszerek és sok-sok szenzor. Balázs Bence magukat úgy határozta meg, mint akik - szükségszerűségből - egyszerre mozognak a növénytermesztésben, az élelmiszeriparban, a szofveriparban és a hardveriparban, bár a fő profiljuk a növények termesztése éttermek számára. Balázs Bence mindenkit megnyugtatott, hogy az indoor farming nem fogja leváltani a hagyományos kertészetet, ellenben sok megoldandó feladatot és munkát fog adni a világnak, és még ennél is több adatot. Ezeket az adatokat, a belőlük nyert információkat és az ezáltal megszerzett tudást pedig fel lehet használni, egyebek mellett a hagyományos kertészet támogatására, a kutatásra és a fejlesztésre, a gyógyszerek gyártása során és a multiplanetáris élethez, ha egyszer eljutunk oda. Balázs Bence szerint jelenleg még nem lehet megjóslni, milyen lesz a jövő, de az biztos, hogy új megoldásokra lesz szükség, valamint összefogásra a hagyományos és az innovatív termelők között, ha meg akarunk felelni a jelen és a jövő kihívásainak.
Az Indoor Farming szekciót Rakonczai Kristóf előadása zárta, aki a Tungsram Kft. képviseletében beszélt arról, hogy mitől jó egy pótvilágítási tervezet az üvegházaknak. Elmondása szerint a tervezési szempontoknál elsődlegesnek kell lennie a költségminimalizálásnak, a növényekhez eljutó hasznos fény maximalizálásának, az egyenletességnek és az energiahatékonyságnak. Beszélt arról is, hogy annak fényében, hogy mit szeretnénk termeszteni, a lámpa kiválasztásánál figyelnünk kell annak fénytípusára, a lámpák elhelyezésére, teljesítményére és spektrumtartományára. Ahhoz, hogy jó pótvilágítási tervezetet lehessen készíteni, az üvegház méreteire és a termőfelületek nagyságára is szükség lesz, valamint fontos azt is tudni, hogy a megrendelő egy már meglevő rendszer korszerűsítését kívánja végrehajtani, vagy teljesen új rendszert kell felszerelni. Rakonczai Kristóf ezután több példán keresztül mutatta be, hogyan lehet az egyenletesség követelményének anélkül megfelelni, hogy torzulnának az eredmények, majd beszélt arról is, hogy hogyan néz ki egy jó világítási terv dokumentációja, milyen kiindulási és tervezési adatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy optimális eredményt lehessen elérni. Rakonczai Kristóf végül azt is elárulta, hogy egy magát komolyan vevő kivitelező a megrendelt termék felszerelése után mindig végez kézi mérős helyszíni visszamérést is.
