Kovács Nóra • 2020. február 25. 07:15
Komolyan megnehezítheti a jövőben a gazdák dolgát, hogy az Európai Bizottság az unió minden tagállamában visszavonta a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, és a klórpirifosz-metil összes készítményét. Az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy több olyan kultúra-kártevő párosítás is van, ahol jelenleg egy helyettesítő készítmény sem áll a termelők rendelkezésére, ilyen például a kukoricában és a napraforgóban a kukoricabarkó, illetve egyéb barkófajok elleni védekezés.
Ahogy azt az agrárszektor.hu korábban megírta, néhány napja az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét. A bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg. Lapunkat arról tájékoztatták akkor a szakemberek, hogy így megszűnik például a kukoricabarkó elleni hatékony védekezés lehetősége, hiszen mostantól csak a rövidebb hatástartamú, kevésbé mérgező talajfertőtlenítők, illetve permetszerek maradnak a palettán. Ugyanakkor a rovarölő szerekkel kapcsolatos részletes tájékozódáshoz érdemes a Nébih honlapját böngészni, amelyen valamennyi növényvédő szer engedélyokirata megtalálható: https://portal.nebih.gov.hu/-/okiratok-tara
Megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, milyen készítményeket használhatnak mostantól a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek helyett a gazdák akár állománykezelésre, akár talajkezelésre. A hatóság tájékoztatása szerint vannak olyan kultúra-kártevő párosítások, ahol a termelők számára nem jelent majd gondot egy adott kártevő elleni védekezés, mert elérhetőek a helyettesítésre alkalmas, másik hatóanyagú rovarölő szerek. Ilyen például a kalászos gabonafélék esetében a levéltetvek vagy a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés (több szintetikus piretroid hatóanyag rendelkezésre áll).
A Nébih hozzátette azonban, hogy van olyan kultúra-kártevő párosítás is, például gyümölcsösben a talajlakó kártevők, amely esetben jelenleg csak egy megfelelő hatékonyságú helyettesítő készítmény (szintetikus piretroid) érhető el. Míg más esetben egy helyettesítő készítmény sem áll jelenleg rendelkezésre, például cukorrépában répabarkó, répabolha, valamint kukoricában és napraforgóban kukoricabarkó, illetve egyéb barkófajok elleni védekezés. Ezekben az esetekben a termelők az engedélyező hatóság által kiadott szükséghelyzeti engedély birtokában tudnak majd védekezni.
Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire hatékonyak azok a szerek, amelyek a klórpirifosz helyett használhatók. A hatóság elmondása szerint az engedélyezett helyettesítő készítmények megfelelő biológiai hatással rendelkeznek, ugyanakkor a két hatóanyagcsoport, a helyettesítendő szerves foszforsav-észter (jelen esetben a klórpirifosz) és a helyettesítésre szóba jövő szintetikus piretroid hatóanyagok kémiai jellemzői bizonyos mértékben különböznek. Emiatt különbség lehet például a készítmény hatástartamában, ami azt jelenti, hogy gyorsabb lebomlás esetén rövidebb lesz az adott rovarölő szer hatástartama.