Az olasz kormány kedden reggeltől az egész országot lezárta. Csakhogy február 23. óta, vagyis mióta Észak-Olaszországban az első karanténintézkedéseket elrendelték, mintegy 60 ezer román vendégmunkás térhetett vissza hazájába, érintve Magyarországot. Február 26-án azonosították Romániában az első koronavírusos megbetegetegést. Mintegy 5 millió román vendégmunkás dolgozik Európában, ebből nagyjából 1,2 millió Olaszországban. Miért fontos ez?
Alábbi cikkekben arról írtunk, mennyire létkérdés, hogy Olaszországból akadálytalanul megérkezzenek az áruszállítmányok Magyarországra, illetve azt is sorra vettük, hogy mely országok a legfontosabb agrárcélpiacaink. Németország 12 árucikkből dominálja a magyar agrárexportot, 9 cikk esetén az olasz, 8 termék esetén pedig a román piac veszi fel a magyar export több mint harmadát. Ha ezekbe az országokba nehezebben jut ki a magyar áru, az óriási piaci zavarokhoz vezet.
- 2020.02.027: Hatalmas ütést mérhet a magyar agráriumra a koronavírus: újra jön a hiánygazdaság?
- 2020.03.05.: Magyar agrártermékek, amelyek piacát megrengetheti a koronavírus
Az áruforgalom elvileg szabad utat kapott Olaszországból, a gyakorlatban mégsem ilyen egyszerű a helyzet. "A jövő héten rakodunk három kamionnyi árut olasz területen, aminek el kellene jutnia hozzánk. Most az olasz parnerek arról tájékoztattak, hogy az áruszállításnak nincs elvi akadálya, csak a sofőröket ellenőrzik termoszkennerrela határon. Mindez persze csak elméletben megy ilyen simán, ugyanis
- tájékoztat egy nagy növénvédőszer-forgalmazó cég beszerzési vezetője.
A bárányexport 70%-a Olaszországba megy
"A húsvét még odébb van, de most tényleg izgulni kezdtem. 250 bárányom van, májusra még 450-et várok, ezek eladásán múlik az egész életem. Hová fogom most eladni a jószágot?" - teszi fel a kérdést az ország egyik ismert juhásza, Kasza Sándor.Csomai Géza, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökségi tagja egy kombinált megoldásban látja a probléma részleges megoldását. Az biztos, hogy az eladásra kínált teljes mennyiség nem kerülhet piacra, és a maradék is csak nyomott áron és/vagy más élősúlyban lesz értékesíthető.
Szerinte, ha a jerkéket meghagynánk továbbtenyésztésre, akkor csak a bárányok felét kellene értékesíteni, de ez sem működne teljes egészében Olaszország felé. Jó szervezéssel talán megoldható lenne, hogy a határokon átvevőállomásokat létesítsenek, ahol szigorú egészségügyi előírások mellett kamiont vagy sofőrt lehetne váltani az állatok továbbszállítására. Végig kell gondolni azt is, hogy mennyi vágóhidunk, vágópontunk állítható át nagyon gyorsan non-stop juhvágásra, hiszen fagyasztva tárolható lenne a hús egy kedvezőbb piaci helyzetig. Élő barányt Németország felé lehetne még indítani. Itt a 30 kilós állatot is fogadják, tehát nem kell kétségbe esni, ha a 15 kilós bárányt az olaszok nem tudják átvenni.
A sertés és sertéshús 70%-a Romániába megy
"Pillanatnyilag nem befolyásolja lényegesen az áruforgalmat a koronavírus-helyzet, de könnyen lehet, hogy hamarosan Románia felé is olyan állapotokkal találkozunk, mint az olasz-osztrák vagy olasz-szlovén határon" - mondta megkeresésünkre a sertéshústermelésben és -értékesítésben elismert szakember. Neve elhallgatását azért kérte, mert annyira bizonytalannak látja a helyzetet, hogy egyelőre csak magánemberként osztja meg a gondolatait.
Az nem járható út, hogy a fertőzött területről visszatérő sofőrt két hétre karanténba zárjuk, mert akkor egy pillanat alatt elfogynak. Az olasz határon egyelőre a termoszkennelés működik. Racionális megoldásnak azt tartom, ha az áruszállítás zavaratlanul folyik tovább, miközben a sofőrök lázát rutinszerűen ellenőrizik és ugyanígy labortesztet is végeznek a hazaérkezőkön. Ha minden negatív, akkor irány vissza a volán mögé. Nincs más mód a gazdasági hatások mérséklésére."
A szakember szerint nincs értelme alternatív piacokon gondolkodni egy világjárvány esetén, bárhová vinnénk a magyar agrártermékeket, ugyanolyan szabályok kell hogy vonatkozzanak az áruszállításra. A termékeknek mozgásban kell maradniuk, különben borul az ellátás.
A tej és tejtermékek fele Olaszországba, fele Romániába megy
"Úgy tudom, most még nem érinti az áruforgalmat a határzár, ez az én olvasatomban a sofőrök szabad mozgására is vonatkozik. Persze, lesznek rájuk is szabályok, amiket most dolgoznak ki. Véleményem szerint a hőmérsékletmérés kevés, hiszen a vírusnak van egy lappangási ideje is. A laborteszt talán hitelesebb, de nem hiszem, hogy 100 százalékos védelmet nyújt" - mondja Marczali Gábor, a Komáromi Mg Zrt. vezérigazgatója. Gyorsan hozzáteszi: nem járványügyi szakember.
"Olaszország nagyon fontos célpiacunk. Keresgélünk alternatív vevőket Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, bár az utóbbihoz kevés reményt fűzök. Mindenképpen áreséssel fog járni, ha olyan csatornákon akarjuk értékesíteni a tejet, amelyeken midenki más is. Tej esetében megoldást jelenthet a feldolgozása UHT termékké vagy sajttá. Éppen most indítjuk be az új sajtgyárunkat, ami szerencsésnek mondható, főként, ha a raktározást meg tudjuk oldani. Egyszóval nem fogjuk kiönteni a tejet, valahogy elhelyezzük, de a vészmegoldások gazdasági következményei alól nem bújhatunk ki."
1. Az áruforgalom a sofőrkérdésen múlik. A legbiztonságosabb, ha ezek nem mozognak a járványgócok és a magyar területek között. Az áru váltott sofőrrel vagy átrakodó pontok révén váltott kamionnal haladjon tovább.
2. A nyers áruból minél többet fel kell dolgozni tartós termékké, ezek hűtött, fagyasztott tárolását meg kell oldani. A magyar feldolgozóipar sajnos nincs felkészülve ilyen helyzetekre, de minden mozgósítható megoldást igénybe kell venni a kármentésre.
3. Az áruforgalom akadozása túlkínálatot és áresést fog eredményezni. Az elszenvedett gazdasági károkat a kormánynak egy krízisalap létrehozásával kellene ellensúlyoznia.
Címlapkép: shutterstock
