Agrárszektor • 2020. március 20. 12:20
Sosem dolgozott ketreces tyúkokkal, de mostanra a mélyalmos tartáson is messze túllépett Fuchs Zsolt, aki hamarosan teljes üzemben termeli a szabadtartásos rendszerből származó húsvéti tojásokat. A hosszú évek alatt kiforrott, komplex rendszer minden elemében különlegesnek számít.
"1997 kezdtünk el tojótyúkokkal foglalkozni a feleségemmel, egyszóval már több mint 20 éve vagyunk a a szakmában. Soha nem ketreces tartásban gondolkodtunk, mindig is mélyalmon tartottuk a madarakat. Az idők során megtanultuk a lehető leghatékonyabban a legegészségesebb tojásokat megtermelni" - kezdi a történetét az "rókás tojások" termelője, Fuchs Zsolt. (A Fuchs németül rókát jelent, ez adta az ötletet a levédetett márkához.)
Őstermelőként kezdték, aztán 2000-ben egyéni vállalkozóként folytatták, majd 2011-ben kft.-t is alapítottak a tojások termelésére és kereskedelmére. Idén május 5-ére tervezték annak a szabadtartásos telepnek az átadóját, ami Magyarországon pillanatnyilag egyedülálló. Ha pedig hozzátesszük azt a komplex takarmányozási, állategészségügyi, robotizált és extrém transzparens technológiát, ami körbeveszi, akkor nem túlzás azt mondani, hogy világszinten is egyedülállót alkottak Győrszemerén.
Állatbarátnak lenni nem olcsó mulatság
A 27 ezres kapacitású szabadtartásos telepen három darab, ezeregyszáz négyzetméteres istálló készült el 600 millió forintból, amelyekhez 11 hektárnyi kifutó tatozik. Vagyis egy tyúkra 4,2 négyzetméternyi terület jut, szemben a ketreces tartás 750 vagy a mélyalmos tartás 1111 négyzetcentijével. Utóbbitól is 38-szor nagyobb teret biztosítanak itt egy madárnak. Ma a kapacitás-kihasználtság még csak 30 százalékos, a csúcsüzem pár hónap múlva indulhat be.
Mi ehhez hozzátettünk egy nagyon igényes vakcinázási programot, amivel úgy védjük az állományt, mintha tenyészállatok lennének, és egy gyógynövényes takarmányt is. Utóbbi azon túl, hogy védi az állat egészségét, a tojás beltartalmán is változtat, ahogy a kifutós tartásmód is. Egész más a végeredmény, ha a tyúk repdes, napot lát, kapirgál, és kicsattan az egészségtől" - sorolja a cégvezető. Ami igazán egyedülálló, az az osztott takarmányozási program. A madarak a reggeli, délelőtti órákban tojnak, ezért a nap különböző szakában különböző mennyiségű fehérjére van szükségük. A takarmányok gyártásában jeleskedő UBM-csoport egyik tulajdonosa, Varga Gábor a Fuchs Tojásban is résztulajdonos. A cég ismert erős kutató-fejlesztői hátteréről, számos egyetemmel működik együtt az új megoldások kikísérletezésében. Ennek köszönhetően a Fuchs Tojás az első, amelyiknél a tyúkok a napszaknak megfelően más-más összetételű, porított kakukkfűvel és kamillával kiegészett tápot kapnak.
Fuchs Zsolt megjegyzi, hogy ez a fajta igény szerinti, diffrenciált etetés lehetőséget ad a fehérje, azaz a szója takarékosabb felhasználására is.
- emlékeztet Fuchs Zsolt.
A rizikós pontok kezelése
Az ilyen tartásmódoknak gyakran felróják azt is, hogy sok a törött, szennyezett tojás, amit az alomba szórnak el a tyúkok. A Fuch Tojásnál azonban olyan műfüves tojófészkek várják a madarakat, amelyekből ugyanúgy szalagra gurul ki a tojás, mint a ketreces tartásban. Azt, hogy a tyúk ide tojjon és ne az alomba, több eszközzel is segítik. Egyrészt jérce koruktól szoktatják az állatokat, hogy a takarmányt, az ülőrudakat és később a tojófészkeket is fent találják. Nem alkalmas rá mindegyik modern hibrid, hogy egy méteres magasságban keressen élelmet és pihenést, de a régi hibridek, mint a Hy-Line Brown vagy a Bábolna-Tetra SL, alkalmasak rá a cégvezető tapasztalata szerint.
"Egy lent mozgó istállórobotot is beállítottunk annak érdekében, hogy a madarak ne az alomban üljenek el, hanem a tojófészkek és takarmány magasságában tartózkodjanak. Így sikerült elérni, hogy a félretojt tojások aránya nagyon kicsi: 0,1-0,2 százalék" - mondja büszkén Fuchs Zsolt. A természetes fényt ebben a rendszerben is ki kell egészíteni mesterséges megvilágítással, szimulált alkonyattal.
Ez a tartásmód nemcsak takarmányból és férőhelyből igényel többet, mint a ketreces, hanem emberből is. A 27 ezer madárhoz két gondozó kell, míg ketreces tartásban ötször több madarat is ellátna ennyi munkáskéz. "Ennyi pénzből egy 100-120 ezres ketreces tojótelepet is létrehozhattam volna, de meggyőződésem, hogy az ilyen prémiumtermékekre szükség van" - vallja a cégvezető. Szabadtartásban manapság még egy súlyos akadállyal kell szembenézni: a madárinfluenzával. Fuchs Zsolt azt mondja, a telep elhelyezkedésénél figyelembe vették, hogy ne essen a madárvonulás útjába, és ne legyen másik baromfitartó a közelben. Járvány esetén a madarak bent tarthatóak az istállókban.
Nyitott kapuk a vásárlók és a partnerek felé
Azt is látjuk, hogy a fogyasztók bizalmának elnyeréséhez egyre állatbarátabb és egyre transzparensebb működésre va szükség. Az átláthatóságot Győrszemerén egy látogatóközponttal segítik, ahol egy teraszról lehet betekinteni az egész telepet. Maguk az istállók is felkereshetők, itt a bejárati oldal üvegfala enged betekintést a madarak mindennapi életébe. Ez Nyugat-Európában is ritkaságnak számít.
"Kétségtelen, hogy ketrecből lehet a legolcsóbban a legkisebb munkerő- és szellemi ráfordítással tojást előállítani. Nem véletlen, hogy a magyar termelés 94 százaléka ilyen rendszerekből származik. De valakinek a másik 6 százalék igényeire is válaszolnia kell. Ebben a nagyságrendben ennek a terméknek mindig lesz piaca" - összegez Fuchs Zsolt. A tojásokat kifejezetten belföldre szánják, ma a Tesco és a Spar a legnagyobb felvásárlójuk. (A Sparban 60 forintba kerül most egy "rókás" tojás.) Az előnevelést is beleszámítva összesen 180 ezer madárral dolgozik a cégcsoport, és azt fontolgatják, hogy akár integrációban is kihelyeznének előnevelt jércéket, ahol a tartásmódot szigorú franchise- rendszerben ellenőriznék. Megjegyezzük: Magyarországon még egy nagyvállalkozás, a Farm Tojás Kft. készül arra, hogy szabadtartásos tojótelepet létesítsen, így talán a felső 6 százalékon túl mások számára is ismertebbé és lassan elérhetőbbé is válik ez a portéka.