A 2012. évi CLXVI. törvényhez tartozik a 65/2013-as végrehajtási rendelet, amely általánosan fogalmazza meg a létfontosságú rendszerek, és létesítmények azonosítását. Agrárszempontból az 540/2013-as végrehajtási rendelet szabályozza, hogy mely élelmiszervállalatok minősülhetnek kulcsfontosságúnak. Így a húsokat, gabonát, tejet, zöldséget, gyümölcsöket feldolgozó cégek közül is csak egy bizonyos méretet elérők kérhetik ezt, olvasható a NAK oldalán.
Mely üzemeket lehet a létfontosságú üzemek közé sorolni?
Az emlősöket - így pl. a sertéseket, szarvasmarhákat vagy juhokat - vágó üzemeknél a létfontosságú státusz eléréséhez legalább napi 450 számosállat-egységnek megfelelő állat feldolgozását írják elő. A baromfiiparban a cégek vágókapacitásának madár fajtánként eltérő minimum szintet kell elérni. Így naponta minimum 50 ezer broiler csirke vagy 7 ezer pulyka vagy 4 ezer víziszárnyas levágása a megkívánt célérték. Feldolgozott hústermékek gyártása esetében legalább napi 150 tonna, míg tejtermékek esetében 100 tonna az elérni kívánt limit.
A növényi és sütőipari termékekkel foglalkozó cégek célértéke az előző évi értékek alapján kerül meghatározásra. Zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnál az 50 ezer tonnát, malomipari tevékenységnél 60 ezer tonnát, a sütőiparban 100 ezer tonnát kell elérnie az előző évi termelési átlagnak.
Az élelmiszerelosztásnál az a cég kerülhet be a létfontosságú cégek listájába, aki az előző évében minimum 40 milliárd forintos nettó árbevételt bonyolít le és legalább 75 kereskedelmi létesítménnyel van kapcsolatban. Szintén a létfontosságú kategóriába sorolják a napi 10 ezer adagnál több ételt készítő főzőkonyhákat, illetve azokat a konyhákat, amelyek kijelölt kórházak élelmezésében játszanak kulcsszerepet.
Hogyan lehet egy vállalkozás az állam számára létfontosságú?
A rendelet megalkotása idején az akkori Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztálya az alábbi útmutatót adta:
Létfontosságú létesítmények közé azon cégek kerülnek, amelyek jelentkeznek ehhez. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazati végrehajtására - a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről - kiadott 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az alábbiak szerint küldhető az azonosítási jelentés:
Az irat megnevezése: Azonosítási jelentés.
Címzett: Helik Ferenc elnökhelyettes
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Ellenőrzési Elnökhelyettes
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
email: kiemelt@nebih.gov.hu
- A beküldő röviden írja le a cég tevékenységét, telephelyeit, nevezze meg az előállított termékek listáját, termék kör csoportosításban (pl. tőkehús, húskészítmény, csomagolt, lédig termék).
- Adja meg kapacitási adatait, napi, heti, évi bontásban.
- Az alapanyag és késztermék tárolási kapacitását.
- Dolgozói létszámát.
- Nyilatkozzon, hogy a fentiek alapján azonosította magát létfontosságú létesítményként.
- Cégszerű aláírás.
Ezek megküldése után a Nébih megteszi a szükséges lépéseket, ami egy folyamat kezdete.
Mivel jár, ha valaki eléri a megkívánt paramétereket és vállalja, hogy létfontosságú vállalat lesz?
"Békeidőben" az élelmiszerüzemnek több és szigorúbb ellenőrzéseknek kell megfelelnie. Vészhelyzetben, azaz ha az állam veszélyeztetettnek látja az ország élelmiszerellátását, akkor egy létfontosságú üzem esetében közbeavatkozik, és nem hagyja annak leállását. Ezt akármekkora áron elérve. Innentől kezdve ugyanis nem a vállalat profitnyeresége, hanem az ország zavartalan élelmiszer-ellátottsága lesz az elsődleges cél.
Melyek Magyarországon a létfontosságú agrárvonatkozású vállalatok?
Magyarországon jelenleg a Kurucz Farm Kft. számít létfontosságú agrárvonatkozású vállalatnak, de a Honvédelmi Minisztérium által összeállított 140 létfontosságú vállalatos felsoroló listája még nem ismert teljesen, a lista közel fele (69 elem) még nem lett kihirdetve. Amint a lista második fele is ismertté válik, cikkünket frissítjük.
