A koronavírus egy hónap alatt padlóra küldte a magyar haltermelést

A koronavírus egy hónap alatt padlóra küldte a magyar haltermelést

agrarszektor.hu
Mint a gazdaság szinte minden ágazatát, a koronavírus-járvány és az annak nyomán kialakuló krízishelyzet nehéz helyzetbe hozta a halászati és halgazdálkodási ágazatot is. Az Agrárszektor a jelen helyzetről és az eddigi tapasztalatokról kérdezte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetet (MA-HAL).

A koronavírus hatására a boltokban - egy mostanra talán lecsengőben levő - nagy felvásárlási láz kezdődött a tartós élelmiszerek és egyes egészségügyi termékek tekintetében, amely esetenként komoly áremelkedésekkel is járt. Múlt héten egyes budapesti termelői piacokon átmenetileg csaknem duplájára emelkedett a csirkehús ára, a sertéshúsé pedig folyamatosan kúszik felfelé. Az Agrárszektor arra volt kíváncsi, hogy ugyanez a tendencia érvényesül-e a halak esetén, ezért megkereste a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetet (MA-HAL).

Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője és az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a koronavírus hatására a halárak nem változtak Magyarországon, az ágazat sajnos kimaradt a "felvásárlási lázból". A halforgalom a belföldi kereskedelemben jelentősen visszaesett, főleg az akvakultúra szektor intenzív ágában. Ennek fő oka az éttermek, vendéglátó egységek bezárása, ugyanis ezek az egységek a szálkamentes, feldolgozott friss harcsafélék - afrikai, európai - fő fogyasztói. Emiatt sajnos nem tapasztalható növekedés a halfogyasztásban sem.

A MA-HAL szóvivője beszélt arról is, hogy jelenleg sem a tápból, sem egyéb anyagból nincsenek ellátási problémák, esetükben a vírus a logisztikai szektort sem érintette még meg. A fő szállítási időszak az aratás (július) a takarmánybeszerzés és szállítás szempontjából, de remélik, addigra lecseng a vírus.

Lévai Ferenc szerint a vírus által okozott legfontosabb negatív hatás az exportot érintő határzárok, a szállítási problémák és külországi karanténok (Románia, Ausztria) bevezetése. A MA-HAL szóvivője elmondta, hogy a magyarok mellett a csehek hasonló helyzetben vannak, náluk is óriási a túlkínálat és problémás az értékesítés. Ennek hatására Csehországban mintegy 800-1000 tonna ponty "ragadt be" a haltermelőknél.

Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy a vírusnak köszönhetően az ágazat mindkét szektora, az intenzív akvakultúra és a tógazdálkodás is egy hónap alatt a padlóra került. A halászat élő állatokkal dolgozó szektor, itt nem lehet bezárni, korlátozni, ez egy folyamatos üzem. Emellett még az is félő, hogy a bent ragadt halállomány április-májusban a felmelegedő vízben nem fogja bírni a tárolást és el fog pusztulni. Jelenleg a dolgozói létszámot nem érinti a vírus miatti munkaerőkiesés, de később sajnos erre is számítani lehet majd.

A fentiek miatt az ágazat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához fordult, és felmérve a szektor sajnos kézzelfogható veszteségeit, gyors intézkedést kért a probléma kezelésére, mondta Lévai Ferenc. Hozzátette: remélik, hogy a közeljövőben megtörténik az a gyors intézkedés, amire Nagy István agrárminiszter is ígéretet tett. A MA-HAL szóvivője kifejtette, hogy a teljes haltermelési szektor fejlődését évekre visszavetné, ha a krízist nem kezelnék, ami azért is rendkívüli kár lenne, mert a halfogyasztás az utóbbi években folyamatosan nőtt.

Lévai szerint a magyarországi termelésű hal a legbiztonságosabb és az egészségre leginkább pozitív hatással lévő fehérjeforrás. A vegyszer és antibiotikum nélküli termelés és a folyamatosan javuló környezeti feltételek miatt a hazai haltermelésnek óriási szerepe van az egészséges táplálkozásban. Lévai Ferenc végezetül kifejezte abbéli reményét, hogy a kárenyhítő kormányzati intézkedések át fogják segíteni az ágazatot a nem várt katasztrófán.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?