Az exportra dolgozó termelők komoly bajba kerülhetnek, sokaknak az utolsó pillanatokban kell stratégiát módosítaniuk, és egy-egy fontos importcikk, például növényvédő szer vagy vetőmag hiánya komoly problémát jelent, olvasható az Index oldalán. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az érintettekkel és az Agrárminisztériummal folyamatos egyeztetésben összeállított egy körképet, amelyben sorra vették, milyen kérdések, nehézségek, kihívások fenyegetik a magyar mezőgazdaságot. Ahogy a teljes magyar iparban, a mezőgazdaságban is kulcskérdés, hogy biztosítva legyen az áruk, alapanyagok mozgása. Azonban az elmúlt bő hétben komoly torlódások alakultak ki a határokon annak köszönhetően, hogy a járványügyi korlátozások miatt ismét ellenőrzéseket vezettek be. Nem ritkák a kilométeres kamionsorok sem, és ez nemcsak a magyar iparnak jelent komoly kihívást, de az agrárszektornak is.
Fuvarozók, figyelem! Új szabályokat hoztak a koronavírus-járvány miatt
Külön kormányzati intézkedések voltak szükséges például a juhágazatban, ugyanis az egész éves bevétel jelentős hányadát a húsvétra értékesített vágóbárány adja, amelynek az egyik fő piaca Olaszország - ha ez kiesik, az súlyos csapás a tenyésztőknek. Az intézkedések ellenére az exportra továbbra is nehéz fuvarozót találni, érezhetően emelkedtek a szállítás költségei is. Emellett vannak olyan szezonális termékek, mint például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása az export célországokba április hónapban koncentrálódik, amiknek veszélybe kerülhet a piacra jutása, olvasható a NAK jelentésében.
Aggasztó a helyzet: közeleg a húsvéti szállítás, nem tudni, mi lesz a magyar báránnyal
Ezzel együtt belföldön is jelentős változásokat hozott a járvány, a kistermelők, manufaktúrák többsége eddig előállított termékének nagyjából 70%-át egycsatornás úton értékesítette, például bizonyos piacokon vagy vendéglátósoknak. Azonban mindkét területen folyamatosak a bezárások, vagy rövidültek a nyitvatartások, így a beszállítóknál jelentős árufelesleg halmozódott fel, miközben a kiskereskedelmi egységek (boltok) túlterheltek és áruhiánnyal küzdenek, olvasható az Index cikkében.
A NAK szerint megoldást jelentene, ha a termelők valamilyen házhozszállítási modellben közvetlenül a vásárlókhoz tudnák eljuttatni a termékeiket, azonban erre nincs meg az infrastruktúra. Az is hatalmas problémát jelent, hogy egyszerre esett vissza az export és a belföldi kereslet is. A halágazat is komoly bajban van, ugyanis bezárult az exportpiac, és drasztikusan visszaesett a vendéglátás is, amely hal egyik nagy felvásárlója.
A koronavírus egy hónap alatt padlóra küldte a magyar haltermelést
És ehhez még hozzájön az import bizonytalanná válása is. A magyar burgonyatermelés a töredékére zsugorodott az elmúlt húsz évben, az ország egyre inkább behozatalra szorul krumpliból. Ez most igencsak rosszul jön, ugyanis a francia import blokkolása miatt keresleti piac alakult ki burgonyából a magyar nagykereskedésekben.
A pusztító baktérium a magyar burgonyát sem kímélte: rengeteg fertőzött tételt találtak
Lisztből is volt egy kisebb hiány, de ezt az okozta, hogy a malmokat nagyobb fokozatra kapcsolták, folyamatosan üzemelnek, csak az időszakos karbantartások elvégzéséhez szükséges időszakban állnak le. Emiatt az üzletláncok ellátásában fennakadás nem várható.
Nagy csapást jelent a járvány a dísznövényesekre, ugyanis nekik tavasszal van a fő szezon, az ekkor kiesett értékesítéseket a NAK jelentése szerint később nem lehet pótolni. Jelenleg az exportvisszaesés 90%-ot, az importvisszaesés 100%-ot, míg a belföldi értékesítés visszaesése 80%-ot tesz ki. Érdekesség azonban, hogy a növények árusítását Németországban a járványügyi korlátozások mellett is engedélyezték, azok "rekreációs hatása" miatt, ugyanis az emberek kedvüket lelik bennük.
Több mint 170 milliárd forintos veszteséget okozhat a koronavírus a dísznövényágazatnak
Vannak olyan szakágak, ahol a bevételkiesés miatt veszélybe kerültek a munkahelyek is, a normál munkamenet lelassult vagy leállt, és a dolgozók bérét sem biztos, hogy ki tudják majd gazdálkodni. Vannak olyan állattartó telepek, például a nyúltartásban, ahol a dolgozók a fertőzéstől való félelemre hivatkozva nem mennek be dolgozni. Ezeken a helyeken komoly gondot okoz a kieső munkaerő azonnali pótlása. De gondot jelenthet az olyan munkaigényes ágazatokban, mint például a kertészet, az is, hogy bizonytalan, mikor érkezhetnek majd megint idénymunkások Szerbiából, Romániából és Ukrajnából.
Jön a határokon átívelő idénymunka - de emberek nélkül?
A NAK szerint kiemelten fontos, hogy ha esetleg szigorúbb járványügyi intézkedések lépnek majd életbe, azok ne gátolhassák a szántóföldi és a kertészeti munkák elvégzéshez szükséges munkaerő hozzáférhetőségét. Különösen a kertészetre lenne súlyos csapás az emberhiány, ugyanis a gyorsan romló, friss termékek esetén kritikus, hogy megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésre a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.
Elképesztő: szobalányok, masszőrök és virágboltosok szedik idén a spárgát
De nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattartás esetén is észben kell tartani, hogy a mezőgazdaságban nem áll le az élet. A gazdáknak mindenképpen gondoskodniuk kell az állataikról, így fontos, hogy bármit is hoz a jövő, ők - a megfelelő óvintézkedések mellett - továbbra is napi szinten hozzáférjenek a jószágaikhoz. Különös veszélyben vannak a méhek, ugyanis a méhcsaládokat jellemzően a lakóhelytől távolabb tartják, pedig az ő szerepük nem merül ki a méz előállításában, hanem a beporzásban is nagy szerepük van, ezért fontos, hogy a méhészek egy esetleges lakhelyelhagyási tilalom esetén is tudják gondozni őket.
Méhészek, figyelem: új eljárásrend készült a méhek védelme érdekében
A jelenlegi krízisben ellentmondásos hatások érvényesülnek a mezőgazdaságot illetően, de még így is lehetőségeket jelenthet az agráriumnak a mostani helyzet, mondta el az Indexnek Malatinszki György, a speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója. Malatinszki szerint a legfontosabb változás az, hogy a hozzájuk jobban kapcsolódó zöldség-gyümölcs ágazatban az export és az import a korlátozások miatt jelentősen csökkent, bizonyos csatornákon pedig lehetetlenné vált. Mivel a koronavírus-járvány leginkább azokat az országokat érintette, ahonnan a legtöbb importzöldség származik, ezért a Magyarországba irányuló behozatal hirtelen drámai módon elapadt.
Spanyolország és Olaszország az uniós csatlakozás óta nagyon nagy mennyiségben ad el zöldségeket a magyar piacra. Különféle saláták, paprikák, de paradicsom, cukkini is nagy tömegben érkezett ezekből az országokból a magyar boltokba, hiszen kifejezetten versenyképes szereplőknek számítanak ebben a szektorban az olaszok és a spanyolok is, mondta el Malatinszki.
A cégvezető szerint a mostani megtorpanás alapesetben lehetőséget jelentene a magyar szereplők számára, hogy visszavegyék a korábban elvesztett piac egy részét, a helyzet ugyanakkor ennél árnyaltabb. A szakember úgy véli, hogy jobban sújtja az ágazatot az, hogy az exportra termelő, sikeres és hatékony magyar cégek feltehetően nem vihetik ki a megszokott mennyiségben az árut a bevezetett korlátozások miatt. A mostani helyzetben van egy adag igazságtalanság is Malatinszki szerint. Az export ellehetetlenülését pont azok a hazai termelők szenvedik meg a legjobban, akik az elmúlt években beruháztak, és - az exportpiacok kedvéért - átálltak egy jóval hatékonyabb, modernebb, a komolyabb előírásoknak is megfelelő, professzionális termelésre.
Megszólalt a szakember: egyszerre jó és rossz hír, hogy az agrárium most nem állhat le
Ezzel szemben a korábban a belső piacon az olasz és a spanyol importáruval kevesebb sikerrel küzdő szereplők most betölthetik a hiányt. Ők jellemzően nem elég versenyképesek, sem áraikban, sem pedig az egységes minőségben vagy mennyiségben nem hozzák azokat az elvárásokat, amelyeket a kereskedelmi láncok - és végső soron a vásárló - megkíván. A takaréklángra tett importtal azonban ők is eladhatják a sokszor kevésbé jó minőségű, "békeidőben" versenyképtelen termékeiket. Malatinszki szerint azonban ez az anomália csak ideiglenesen érezteti majd a hatását.
Egy elhúzódó válság esetén a mezőgazdaság kifejezetten jó tűrőképességgel rendelkezik, ezt már a 2008-as krízis is megmutatta. A válságállónak tartott agrárium termelése a piaci zavarok hatására sem áll meg, és hosszabb távon végül is azok kerülnek ki győztesként a versenyből, akik fejlesztenek, beruháznak és igyekeznek technológiai megoldásokkal, professzionális, ugyanakkor környezetbarát anyagok használatával javítani pozíciójukat. A kereskedelmi láncok ugyanis végső soron továbbra is a kedvező áron szállított egységes minőséget díjazzák, amelyet csak a profi szereplők képesek felmutatni. Ilyen termelő szerencsére Magyarországon is egyre több akad, tette hozzá Malatinszki.
