Kovács Nóra • 2020. április 3. 06:00
Habár arról nincsenek adatok, hogy mely kártevők végezték a legnagyobb pusztítást hazánkban 2019-ben, az azonban elmondható, hogy a mezei pocok kártétele kimagasló volt tavaly - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Hozzátették, több kártevő, mint a burgonyabogár, vagy a pettyesszárnyú muslica is egyre jelentősebbé válik majd a jövőben, mert nagyon kevés az ellenük eredményesen alkalmazható, engedélyezett rovarölő szer. A hatóságtól azt is megtudtuk, hogy létezik egy húsz fajt tartalmazó lista, amelyen olyan károsítók vannak, melyek lehetséges gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatása az Európai Unió területén a legsúlyosabb fokú.
Évről évre egyre nagyobb károkat okoznak a különböző kártevők, nem csak Magyarországon, de szerte a világon is. Az enyhe telek miatt ráadásul a többségük könnyedén áttelel, így már azzal sem számolhatunk, hogy a nagyobb hidegek majd gyérítik őket. Kíváncsiak voltunk rá, hogy van-e arra vonatkozóan bármilyen adat, hogy 2019-ben, melyik volt az öt legveszélyesebb, tehát a legnagyobb pusztítást és károkat okozó kártevő Magyarországon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arról tájékoztatta az Agrárszektort, hogy iyen jellegű listával sem Magyarország, sem Európa vonatkozásában nem rendelkeznek, hozzátették azonban, hogy hazánkban a mezei pocok kártétele kimagasló volt a tavalyi évben. Emellett számos kártevő (pl. a burgonyabogár, a repce virág- és terméskártevői, a nyugati dióburok-fúrólégy, a paradicsom-levélatka, a pettyesszárnyú muslica, a körte-levélbolha) válik egyre jelentősebbé, mert nincs, vagy nagyon kevés az ellenük eredményesen alkalmazható, engedélyezett rovarölő szer.
Minden ország számára más-más károsítók jelentik a fő kockázatot és veszélyt, ugyanakkor egy adott országban előforduló honos kártevőkre jó esetben rendelkezésre állnak növényvédelmi technológiák, módszeresen lehet ellenük védekezni - közölte lapunkkal a Nébih. Vannak azonban olyan károsítók, amelyek messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvezőek a feltételek és így meg tudnak telepedni. Behurcolásuk nagy gondot jelent, mivel hatalmas károkat okozhatnak, ha nem lehet ellenük védekezni hatékony növényvédelmi technológia, vagy az "új hazájukban" természetes ellenség hiányában, illetve a honos növényekben nem alakult még ki ellenálló képesség velük szemben.
Az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) tudományos alapon nyugvó károsító veszélyesség értékelést (Pest Risk Assessment) végez az ilyen idegenhonos károsítók veszélyességének megállapítása érdekében - emelte ki a hatóság. Az Európai Unió 2016/2031/EU rendelete pedig meghatároz egy olyan szempontrendszert, mely alapján kiválaszthatóak azok az idegenhonos károsítók, melyek bekerülése, megtelepedése és elterjedése komoly gazdasági, környezeti, társadalmi és ökológia károkat okozhat és ellenük a növényegészségügyi hatósági intézkedések eredményesek lehetnek. Ezen fajok alkotják az uniós zárlati (karantén) károsítók listáját.
A zárlati károsítókon belül külön alcsoportba kerültek azok a károsítók, melyek bekerülése és elterjedése a legnagyobb veszélyt hordozza magában - tudatta a Nébih. E károsítók lehetséges gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatása az Unió területén a legsúlyosabb fokú. A kiemelt zárlati károsítók jegyzékét a 2019/1702/EU rendelet tartalmazza. Ezen a listán jelenleg húsz faj szerepel, melyből három kivétellel mind a rovarok, atkák vagy fonálférgek közé tartozik. A lista a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) módszertana alapján készült.
A kiemelt zárlati károsítók jegyzéke:
- Agrilus anxius Gory
- Agrilus planipennis Fairmaire - Smaragd kőris kéregrontó
- Anastrepha ludens (Loew)
- Anoplophora chinensis (Thomson) - Ázsiai citruscincér
- Anoplophora glabripennis (Motschulsky) - Ázsiai hosszúcsápú cincér
- Anthonomus eugenii Cano
- Aromia bungii (Faldermann)
- Bactericera cockerelli (Sulc.)
- Bactrocera dorsalis (Hendel)
- Bactrocera zonata (Saunders)
- Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al.
- Candidatus Liberibacter spp., a Huanglongbing kór, vagyis a citrusokat sújtó sárga sárkány betegség kórokozója
- Conotrachelus nenuphar (Herbst)
- Dendrolimus sibiricus Tschetverikov
- Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa
- Popillia japonica Newman - Japán cserebogár
- Rhagoletis pomonella Walsh
- Spodoptera frugiperda (Smith) - Őszi sereghernyó
- Thaumatotibia leucotreta (Meyrick)
- Xylella fastidiosa (Wells et al.)
Azt is megkérdeztük a Nébih-től, hogyan, milyen módon kerülhetnek be az egyes kártevők a kontinensre, illetve Magyarországra.
- hangsúlyozta lapunknak a hatóság. A fajok terjedése alapvetően kétféleképpen történhet. Vannak olyanok, amelyek természetes módon terjedve (pl. a röpképes rovarok), természetes módon "átlépik" az ország, adott esetben a szárazföldi kontinensek határait, így került be pl. a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a platán-csipkéspoloska, az amerikai szőlőkabóca, a selyemfényű puszpángmoly és az ázsiai márványospoloska is. A kártevők másik része emberi közvetítéssel, kereskedelemmel, pl. import szállítmánnyal, növényi szaporítóanyaggal, vagy szállító eszközzel, göngyöleggel, járművel (pl. hajó, repülőgép, kamion, vasúti vagon) kerül be. Ilyenek a burgonyabogár, az amerikai kukoricabogár, a paradicsomlevél-aknázómoly, az ázsiai csillagos cincérek, a japán cserebogár, több pajzstetű és fonálféreg faj. E károsítók közül kerülnek ki a zárlati vagy karantén károsítók, ezek esetében van leginkább esélyünk arra, hogy a bekerülésük, terjedésük kockázatát hatósági intézkedésekkel elfogadható szintre csökkentsük, hiszen a terjedésükben a legfőbb szerepet az ember játssza. A természetes úton történő és az emberi közvetítéssel történő terjedés, "terjesztés" több faj esetében egy időben, párhuzamosan zajlik. Egy harmadik eset a szándékos behozatal. Erre jó példa a harlekin katica melyet biológiai védekezés céljából hoztak be Európába (nem Magyarországra!).