A közeljövőben nemigen lehet számítani a zöldségek és gyümölcsök árának csökkenésére, sőt február vége, március eleje óta ennek éppen ellenkezője tapasztalható. A nagybani piacon például egy kiló burgonya ára 150-160 forintról a március végére több mint a kétszeresére nőtt, és elérte a 335 forintot. Hasonló történt a sárgarépával is, amelynek ára 150 forintról 300 forintra ugrott, a petrezselyemgyökér kilója pedig 450 forintról startolva meg sem állt 900 forintig, de a többi zöldség is drágult. A zöldséges standokon az árak rövid idő alatt átlagosan 10-25%-kal emelkedtek, olvasható a Népszava oldalán megjelent cikkben.
A gyümölcsárak alakulásában, mint az ágazatban általában, jelenleg nagy a bizonytalanság. Az 50-60 évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2-3 héttel is korábban kezdődik a virágzás a gyümölcsösökben, s ez érzékenyebbé teszi az ágazatot a fagykárra. Komoly károkat okozott az április 1-jére virradó - és további néhány napon ismétlődő - kemény hajnali fagy, amely a február végit követte. A károk igen eltérőek területtől és gyümölcsfajtától függően. A legnagyobb veszteséget a kajszibarack szenvedte el. Egyes becslések szerint a kedvelt gyümölcsből az átlag felénél is kisebb termés lehet. Az őszibaracknál számít a termőterület és a fajta is, így ott talán kisebb lesz a veszteség. Az elmúlt napok időjárása a korai érésű cseresznyéseiben is eltérő mértékűek a károk. Az almások és szilvások eddig nagyjából megúszták a jelentősebb fagykárokat. A fagy, a jégkár, az aszály, a a fóliásokban, üvegházakban átlagosan a termés 5-10%-át, a szabadföldi zöldségeknél 25-30%-t érintette, de a gyümölcsösökben akár ennél is nagyobb mértékű pusztítást okozhatott.
Csúnyán odavágott az időjárás a hazai gyümölcstermésnek: mutatjuk, mekkora a kár
Az áremelkedéseket nem csak a természeti csapások okozzák. Nagyot drágult az élőmunka, például a napszám a tavalyi 900-1200 forintos átlagról 1000-1600 forintra emelkedett. A fogyasztói árakra emellett hatással lehet, hogy az enyhe tél kedvezett a zöldségek, gyümölcsök kártevőinek a túlélésben. Ez többletköltséget jelent a növényvédelemben. Ugyancsak rossz hír, hogy a koronavírus-járvány miatt legnagyobb bajban lévő Olaszországból és Spanyolországból sok kertészeti segédanyagot importálnak a magyar termelők. Minél később normalizálódik a helyzet, annál inkább elhúzódhat a válság hatása az agrárkereskedelemben is. Az egyre gyengülő forint, a 350-360 forint közötti euró árfolyam ugyancsak tetézi a magyar termelők gondjait.
A kőolaj árának mélyrepülése kedvező hatással lehet a szektorra, miután az egyik legnagyobb gázolajfelhasználó a mezőgazdaság. A műtrágyagyártás jórészt szénhidrogén alapú, itt is hathat az árakra az olcsóbb olaj. Újabb költségelem a koronavírus-járvány elleni védekezés. A fóliásokban, üvegházakban rendszeresen mérik a dolgozók hőmérsékletét, szigorú szabályok érvényesek a kertészetben a mozgásra. A szájmaszk, védőkesztyű folyamatos cseréje, a fertőtlenítőszerek is növelik az önköltséget, s ez a primőrök árába is beépül. Ha drámai áremelkedésre talán nem is kell számítani, de már az is eredmény lesz, ha a tavalyi árakon, vagy valamivel drágábban kínálják majd a korai zöldséget, gyümölcsöt, mondta Ledó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki úgy látja, hogy húsvét után a zöldség-gyümölcs ellátás egyes fajtákból már teljesen hazai forrásokból is megoldható lesz.
A mezőgazdasági vállalkozások egyik legnagyobb gondja változatlanul a munkaerőhiány. Míg korábban az átlagosan 40 ezer alkalmi mezőgazdasági munkás jelentős része Romániából, Erdélyből érkezett, rájuk most nem számíthatnak a hazai gazdák. A két ország megegyezett ugyan abban, hogy a határ két oldalán 30 kilométeres sávból "ingázhatnak" az emberek, ez a távolabbi területeken gazdálkodók gondjait nem oldja meg.
Márpedig április első hetében indulna a spárga szezon. Az összesen 1400 - 1500 hektárnyi ültetvényen a munkák eltarthatnak május közepéig, már ha lesz elegendő munkás kéz. Ezzel szinte egy időben kezdődne a hidegfóliás paprika ültetés, és a hónap utolsó harmadától pedig megindul a fóliás szamóca szüret, ami szintén nagyon kézimunka-igényes, tette hozzá Ledó Ferenc.
A szamócatermelőket is elérte a koronavírus: mi lesz így az idei terméssel?
A Burgenlandból hazatérő magyar munkavállalók közül csak kevesen juthatnak jövedelemhez a mezőgazdaságból, mert éppen a nyugat-dunántúli régióban kevés élőmunkaigényes ágazat maradt. A termelők igyekeztek átállni olyan kultúrákra, ahol a munkák egy része legalább gépesíthető volt, mert a munkaerőt felszívta az autóipar, a szolgáltatás, és a vendéglátás-turisztika. E szektorok átmenetileg munka nélkül maradó dolgozóinak jó esély a jövedelemszerzésre a mezőgazdaság, de az egyetemisták is érdeklődnek. A munkáltatók és a reménybéli munkavállalók a FruitVeb honlapján találkozhatnak, de mostanra már az Agrárminisztérium is elindította álláskereső portálját.
Itt a válasz a munkaerőhiányra: álláskereső portált indít az agrártárca
Újkeletű gond, hogy nagyjából két hétre való csomagolóanyag van készleten, aminek nagy részét Olaszországból importálják a mezőgazdasági cégek és élelmiszer-feldolgozók, írta meg a Népszava.
A lap kitért arra is, hogy bár az afrikai sertéspestis (ASP) járvány még nem ért véget, a koronavírus okozta világválság miatt kialakult szállítási nehézségek jelentősen megnehezítették az ASP-vel leginkább fertőzött Kínába irányuló sertéshús exportot. Ennek máris érezhető a hatása az európai piacokon. Ha lassan is, de megindult az élősertés, illetve malac árának csökkenése. Ez a folyamat valószínűleg húsvét után némileg felgyorsulhat. Így nagy eséllyel a legnépszerűbb sertéstőkehús-féleségek, az oldalas, comb, a tarja, a karaj kilónkénti átlagára elhagyhatja a 2000 forint fölötti tartományt.
