Kovács Nóra • 2020. április 10. 07:00
Már több mint 1,3 milliárd forint kártalanítási összeget állapítottak meg a szakemberek a 2020 januári madárinfluenza kitörésekkel érintett két megyében, Komárom-Esztergomban és Hajdú-Biharban - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Hozzátették, állatállomány felszámolások nem csak a megállapított madárinfluenza kitöréseknél zajlanak, hanem gyanú alapján vagy a védekezési stratégiában meghatározott preventív céllal is történnek, és ezekben az esetekben is jár a kártalanítás. A felszámolások jelenleg már több mint 100 állattartót és több mint 1 millió állatot érintenek.
Ahogy arról az Agrárszektor korábban beszámolt, a madárinfluenza miatt a közelmúltig 689 ezer víziszárnyast kellett leölni a Bács-Kiskun és Csongrád megyében felbukkant madárinfluenza miatt. A kórokozó jelenleg ebben a két megyében terjed, év elején azonban Komárom-Esztergom megyében is felbukkant a vírus. A kór mostani megjelenése egyértelműen a vadmadarak vándorlásához köthető, de a Nébih járványvédelmi nyomozásának eredményei szerint a nagy állatsűrűségű állattartó telepeknél a veszélyt fokozza, hogy a betegség szél útján is továbbterjedhet. A hivatal ugyanakkor hiányosságokat tapasztal a járványvédelmi előírások betartásában is, mivel egyes gazdaságokban nem teljesítik maradéktalanul a zárt szárnyastartásra vonatkozó kötelező rendelkezéseket.
Lapunk korábban arról is írt, hogy a madárinfluenza folyamatos terjedése miatt kulcsfontosságúvá vált, hogy a magyar baromfitartók pontosan tisztában legyenek azzal, mik a teendőik, ha az ő telepükön is felüti fejét a gyilkos kór. Azok az állattartók ugyanis, melyek szárnyasait a madárinfluenza miatt le kell ölni kártalanítást kapnak. Megkérdeztük a Nébih-et, hogy pontosan ki jogosult a kártalanításra, mi tartozik a kártalanítás körébe, és mi a menete.
Állami kártalanításra jogosultak azok az állattartók, akiknek állatállományát a hatóság járványügyi intézkedésként felszámolja, leöli - közölte az Agrárszektorral a Nébih. Emellett a járványelfojtás során megsemmisített fertőzésközvetítő anyagokért, eszközökért, tárgyakért szintén jár kártalanítás a tulajdonosnak. A kártalanítás nem az ügyfél kérelmére indul, hanem egy jogszabályból fakadó, hivatalból induló eljárás. Alapfeltétele, hogy ne merüljön fel kizáró ok. Ilyen lehet például, ha az állattartás, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenység nem a jogszabályok által előírt keretek között zajlik - emelték ki.
A kártalanítás menete röviden
A járványügyi intézkedést a járási főállatvoros rendeli el egy határozatban. A kártalanítási eljárást szintén ő folytatja le, ami a kártalanítási határozat kiadásával zárul. A kártalanítási határozatot a jogerőre emelkedését követően haladéktalanul felterjesztik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (Nébih), ahol intézkednek annak kifizetéséről. A kártalanítás összegének kifizetése a jogerőre emelkedéstől számított 60 napon belül történik meg. A madárinfluenza járvány során a kártalanítási eljárásban a kártalanítási összeg megállapításánál, az állatok esetében, a Nébih a Baromfi Terméktanács által meghatározott értékeket alkalmazza. Fertőzésközvetítő anyagok, eszközök, tárgyak elrendelt megsemmisítésekor, amennyiben rendelkezésre áll, akkor a számlával igazolt beszerzési vagy értékesítési árat kell figyelembe venni. Ennek hiányában
- a területen engedéllyel működő felvásárló szervezet által igazolt, a káreseményt megelőző hat hónapban kialakult felvásárlási átlagár, vagy
- szakértő által megadott, a káresemény időszakában az adott területen kialakult piaci árak átlaga, a használati értéknek megfelelő becsült árak átlaga vehető figyelembe.
Arra is kíváncsiak voltunk, van-e arról adat, hogy eddig összesen hány tulajdonos kapott kártalanítást, illetve összesen mekkora összeg lett kártalanítás címszó alatt kifizetve a tulajdonosoknak. A Nébih tájékoztatása szerint a 2020 januári madárinfluenza kitörésekkel érintett két megyében, Komárom-Esztergomban és Hajdú-Biharban, a mintegy 300.000 leölt állat után és az egyéb járványügyi intézkedésekre több mint 1,3 milliárd forint kártalanítási összeget állapítottak meg a szakemberek. Hozzátették, a jelenlegi, Bács-Kiskun és Csongrád megyét érintő kitöréseknél a felszámolásokkal egyidejűleg természetesen a kártalanítási eljárások is zajlanak, de ezen eseteknél (tekintve a 60 napos jogerőre emelkedési határidőt) még konkrét kártalanási összegekről nem adhatnak információt. Megtudtuk ugyanakkor azt is, hogy állatállomány felszámolások - megállapított madárinfluenza kitörések mellett - gyanú alapján vagy a védekezési stratégiában meghatározott preventív céllal is történnek, és ezekben az esetekben is jár a kártalanítás. A felszámolások jelenleg már több mint 100 állattartót és több mint 1 millió állatot érintenek - emelte ki a Nébih.