agrarszektor.hu • 2020. április 12. 15:00
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) rendszeresen érkeznek bejelentések, amelyekben a hatóság segítségét kérik azon, tenyésztésre felkínált ménekkel kapcsolatban, melyek Magyarországon termékenyítenek. Akarva-akaratlanul sok esetben megtévesztő lehet a felkínált ménekkel kapcsolatosan szerepeltetett információ. A Nébih szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy amikor a tenyésztőben megfogalmazódik a párosítási terv, akkor a hatályos jogszabályokat is figyelembe kell vennie ahhoz, hogy a majdan megszületendő csikó nyilvántartásba vételekor nehogy kellemetlen meglepetés érje.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) időről időre érkeznek bejelentések, amelyekben a hatóság segítségét kérik olyan tenyésztésre felkínált ménekkel kapcsolatban, melyek Magyarországon való fedeztetést/termékenyítést kínálnak, amelyből a megszületett csikónak majd az adott fajtába való törzskönyvezését és ehhez lóútlevelet ígérnek. Akarva-akaratlanul sok esetben megtévesztő lehet a felkínált ménekkel/termékenyítéssel kapcsolatosan szerepeltetett információ.
Minden Magyarországon elismert tenyésztőszervezet tenyésztési programjában meghatározottak az adott fajtában a ménkiválasztás szempontjai és az engedélyezés kritériumai. Miután a tenyésztőszervezet szakmailag engedélyezett egy adott mént, akkor a Nébih-től, mint tenyésztési hatóságtól a tenyésztőszervezet kér a ménnek főtörzskönyvi számot. Amennyiben Nébih által vizsgált szempontoknak is megfelel a mén, akkor négyjegyű törzskönyvi szám kiadásával válik a tenyésztőszervezet szakmai engedélye tényleges engedéllyé. A Nébih ehhez vizsgálja, hogy a mén származása rendben van-e, DNS vizsgálattal rendelkezik-e a megszületendő utódok vizsgálatához. Fedeztetési vagy mesterséges állomáson tartózkodó mén esetén a lóútlevele megfelelőek-e és a jogszabályok szerint a hatósági adatbázisban is rögzítettek-e. Egyfajta minőségbiztosításként érdemes tekinteni erre a hatósági feladatra.
A méntartónak tehát a szakmai engedély és a NÉBIH nyilvántartásba vételt követően van lehetősége a tényleges működésre és szerződni a tenyésztőszervezettel. A kancatartó helyesen teszi, ha megbizonyosodik a tenyésztőszervezetnél, hogy a kiválasztott mén rendelkezik-e fent leírtakkal, illetve érvényes-e az engedélye az adott évre, vagy van-e valamilyen korlátozás a ménnel kapcsolatban, ami érinti a kancatartót, illetve a megszületendő csikó törzskönyvezését.
Nem szabad korábban elkezdeni a ménnel a működést, mielőtt a Nébih kiadja az említett négyjegyű törzskönyvi számot. Előfordul, hogy a forgalmazásra kínált spermának nincs Magyarországon engedélyezett tenyésztőszervezete. Fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben külföldi tenyésztőszervezet hatáskörébe tartozó ménről van szó, akinek nincs Magyarországon elismert tenyésztőszervezete, akkor a méntől származó sperma csak akkor forgalmazható, ha külföldi tenyésztőszervezetnek Magyarországra is kiterjesztett tenyésztőszervezeti elismerése van.
Magyarországon történő fedeztetés/termékenyítés esetén minden esetben, fajtára való tekintet nélkül, csak Magyarországon működési engedéllyel bíró, elismert tenyésztőszervezet fedeztetési jegyével lehet. Hiába rendelkezik tehát egy mén pl. Ausztriában egy ottani tenyésztőszervezettől minden engedéllyel, az Magyarországon nem érvényesíthető, az osztrák fedeztetési jeggyel Magyarországon fedeztetés nem végezhető. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag saját tenyészetben, saját kancára használható ugyan apaállatként az állategészségügyileg nem kifogásolható mén. Azonban, ha tenyésztő szervezet által nem engedélyezett egy mén és nincs szabályos fedeztetési jegye az állatnak, akkor az utód nem lesz törzskönyvezhető, ismeretlen származásúnak számít!
Külföldi spermát is csak Magyarországon engedélyezett mesterséges állomáson keresztül lehet forgalmazni. A külföldi sperma eladásakor keletkezett fedjegyet a magyar adatbázisban nyilván kell tartani, ami csak jogszabály szerinti honosítás után lehetséges. A Magyarországon vezetett hatósági adatbázisban való nyilvántartás nem helyettesíthető valamely külföldi adatbázisban történő nyilvántartással.
Gyanúra ad okot, ha külföldi fedeztetési jegyet kínálnak, miközben az adott fajtának van magyarországi elismert tenyésztőszervezete, ám magyar útlevelet ígérnek a csikónak. Ilyenkor ez nyilvánvalóan a tartó és tenyésztőszervezet közötti együttműködés hiányára utal. Fenn áll a veszélye, hogy a csikó nyilvántartásba vétele során a kanca tulajdonosa akadályokba fog ütközni. A jogszabályi előírások értelmében minden Magyarországon született csikót magyar lóútlevéllel kell ellátni. Amennyiben a mén hirdetője magyarországi fedeztetés után külföldi útlevelet ígér, azzal Uniós rendelkezéseket sért. Az Unió támogatja a tenyésztői szabadságot, de tekintettel a tenyésztés állategészségügyi vonatkozásaira szabályozza a törzskönyvezés és a lóútlevél kibocsátás mikéntjét. Ezért fontos, hogy mindenki az Uniós szabályok és a hazai jogszabályok együttes figyelembevételével folytassák tenyésztői munkájukat.