Ha frissen termesztett áruk láthatóak a boltok polcain, akkor az átlag fogyasztónak elsőre nem az élelmiszer-termelés kihívásai jutnak az eszébe. Az emberek sajnos sokszor megfeledkeznek róla, mi kell ahhoz, hogy naponta friss kenyér kerüljön az asztalra, illetve egészséges takarmányt kapjanak az állatok, olvasható a NAK oldalán. Ez az elvárás azonban folyamatos kihívást jelent a mezőgazdasági ágazat, így a termelők számára, hiszen egyszerre kell hozzájárulniuk a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez, miközben próbálnak megfelelni az egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak.
A növényvédő szerek hozzájárulnak a növényeket pusztító károsítók és betegségek elleni védelemhez, hasonlóan a humán- és állatgyógyászatban használt készítményekhez. Az Európai Unió azonban évek óta folyamatosan szigorítja a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályait, amely mostanra a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer. A szabályozás jellege is változik, így a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása esetenként már nem is a kockázati tényezők szakszerű értékelésén, hanem a félelmeken, a veszélyérzeten és a közhangulaton, valamint és az ezekből származó politikai döntéseken alapszik.
Mennyire jó üzlet a növényvédő szer és mi határozza meg a piaci árakat? A növényvédőszer-gyártók növényvédelmi kutatási-fejlesztési munkájuk során, egy-egy molekula fejlesztésekor annak hatékonyságára, a hasznos élő szervezetek kímélésére, a környezetvédelemre, az alkalmazás során fellépő kockázatokra, a lebomlási folyamatokra és az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára vonatkozó kutatások sorozatát végzik el. Egy hatóanyag engedélyeztetéséhez átlagosan több mint 12 év fejlesztés, és több mint 200 millió Euró befektetése szükséges.
Olcsó vagy drága? A növényvédőszer-engedélyeztetés, és -felülvizsgálat az egyik legszigorúbban szabályozott terület az Európai Unióban. A kutatást-fejlesztést, a gyártást, a csomagolást, majd a készítmények célba juttatását végző logisztikai láncot szigorúan szabályozzák. A gyártók és az iparág tagjai elkötelezettek az innováció és az integrált növényvédelem mellett. Alapvető pont, hogy a növényvédő szereket megfelelő dózisban használják, nem szabad sem többet, sem pedig kevesebbet felhasználni, mint amit a meghatározott mennyiségi tartomány előír. Ugyanolyan kockázatos, ha többet használunk, mint ha kevesebbet, mert ekkor - egyebek mellett - kialakulhat a kár- és kórokozók rezisztenciája is. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások (melyek között számos biológiai, fizikai és agrotechnikai módszer megtalálható), valamint a szakszerű és okszerű növényvédelem sokkal hatékonyabb megoldást jelent a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok indokolatlan, tudományos alapokat nélkülöző betiltása.
A növényvédő szerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségeket is kénytelenek elkönyvelni a gazdák, amely a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus visszaesését és végső soron az élelmiszerek drágulását vonhatja maga után. A beporzók pusztulása mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszer-termelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint a globális terméshozamok akár 40%-a elveszhet éves szinten a különböző károsítók miatt, a növényvédő szerek használata nélkül ez a mennyiség pedig akár duplájára is nőhet. A terméskiesés a megfelelő növényvédő szerekkel, illetve ezek felelős használatával nagy mértékben csökkenthető.
A fejlődő országokban ezek a veszteségek különösen súlyos hatással lehetnek az élelmezésbiztonságra és a gazdálkodók megélhetésére, ezt mutatja többek között a növényvédő szerek iránti kereslet. Az összes érintetteknek, a gyártóknak, a kormányoknak és a hatóságoknak többet kell tennie a növényvédő szerek biztonságos és felelősségteljes használatának biztosítása érdekében, ami nem tiltást, hanem tudásátadást és szemléletformálást jelent.
A növényvédő szereket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hat kategóriába sorolja veszélyesség alapján, ezek:
- Ia: Fokozottan veszélyes,
- Ib: Nagyon veszélyes,
- II: Közepesen veszélyes,
- III: Enyhén veszélyes,
- U: Nem veszélyes,
- O: Forgalomból kivont hatóanyag.
Az úgy nevezett HHP-k ezen besorolás Ia és Ib kategóriáját képviselik. Amennyiben a felhasználó az általa használt növényvédő szert annak engedélyokiratában feltüntetett módon alkalmazza, úgy nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, nem okozhat emberben, természetben károsodást.
A világ különböző részein, országaiban alkalmazott növényvédelmi gyakorlat akár az EU-s, de legfőképp a magyar szabályozással és gyakorlattal nehezen összehasonlítható. A növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök, akik általában egyben az egyik legelkötelezettebb környezetvédők, biztosítják a szaktudásukkal, hogy a növényvédő szerek ne okozzanak sem környezeti, sem egyéb problémát a felhasználásuk során, hanem a termelők és a fogyasztók egészségének védelmét szolgálják, a gazdák versenyképességének biztosítása mellett.
A növényvédő szerek használatát szigorú uniós előírások szabályozzák. A közhiedelemmel ellentétben ezek az anyagok legtöbbször nem kerülnek be az élelmiszerekbe. Ha mégis bekerülnek, akkor szigorú szabályoknak kell megfelelni a növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatban, a maximális növényvédőszer-maradék szinteket ugyanis általában százszoros biztonsági faktor beépítésével határozzák meg azzal a viszonyítási alappal, hogy azok sem egyszeri nagy mennyiség, sem élethosszig tartó fogyasztás esetén sem okozhatnak a szervezetben károsodást.
Magyarországon a növényvédő szerek engedélyezésért felelős hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), melynek honlapján az engedélyezett növényvédőszer-engedélyokiratok, legújabb információk és természetesen a statisztikák is évekre visszamenőleg elérhetők. A Növényvédelmi Szövetség és a NAK nyitottak a párbeszédre és elkötelezettek a tényeken alapuló döntéshozatal és tájékoztatás biztosításában. A tiltó rendelkezések következménye várhatóan ugyanis inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédő szerek felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére. Ne felejtsük el, Paracelsus, a híres középkori orvos és polihisztor véleményt sem, amely szerint "Minden méreg. Egyedül az adagolás teszi, ha valami nem az."
