Az IDTechEx szerint a befektetők egyre lelkesebbek a vertikális gazdálkodás iránt, amit az is jelez, hogy a szektor 2015 óta több mint egymilliárd dollárnyi támogatást szerzett, írta meg a Future Farming. A nagy horderejű beruházások, mint például a New Jersey-i székhelyű startup, az AeroFarms 2019-ben 100 millió dollárt gyűjtött, hogy kibővítse az aeroponikus termelőüzemeit, vagy a kaliforniai Plenty nevű startup, ami 2017-ben 200 millió dollárnyi támogatást gyűjtött be olyan befektetőktől, mint az Amazon alapítója, Jeff Bezos, vagy épp Eric Schmidt, az Alphabet elnöke. Ázsiában a vertikális gazdálkodás már teljesen meghonosodott, Japánban már most több mint 200 vertikális gazdaság üzemel, és a Spread Co. Ltd. 30 ezer fej káposztát termeszt minden egyes nap az automatizált keihannai Techno Farmjában. Ezzel együtt a japán piaci növekedés valószínűleg igen lassú lesz, ugyanis a növekedést a szektorban Észak-Amerika és Kína vezeti.
Az optimista kép ellenére a vertikális gazdálkodási ipar komoly kihívásokkal küzd. A szektorban több cég is csődbe ment már abból kifolyólag, hogy igen költséges dolog folyamatosan fenntartani a kontrollált körülményeket és a vertikális gazdálkodás is eléggé munkaerő-igényes elfoglaltság. A jelentés szerint a nehézségektől függetlenül az érdekelt cégek és a befektetők továbbra is optimisták, és arra számítanak, hogy a világítási és automatizálási fejlesztések további segítséget nyújtanak majd a kontrollált növénytermesztési ágazatban.
Az IDTechEX jelentése szerint a vertikális gazdálkodás legnagyobb kihívásai közé tartoznak az ágazat működtetéséhez szükséges energia és munkaerő költségei. Az ezzel foglalkozó cégeknek induláskor el kell dönteniük, hogy inkább egy jóval drágább, magasabb automatizáltságú üzemet rendeznek be, ahol hatékonyabban és olcsóbban tudnak termelni, vagy egy kevéssé automatizált és olcsóbb üzemmel kezdenek, magasabb munkaköltségek mellett. A jelentés mindemellett kitér arra is, hogy jelenleg nagyon kevés vertikális gazdálkodással foglalkozó cég működik nyereségesen. Ha a befektető lelkesedése elmúlik, a kevésbé hatékonyan működő cégek alaposan megjárhatják. Szintén problémát jelent, hogy a vertikális gazdaságokban jelenleg főleg fűszernövényeket és leveles zöldségeket termesztenek, olyan magas tápértékű növényeket, amelyek nagy része ehető. Bár ez önmagában nagyon fontos, nem ezek a növények fogják forradalmasítani a globális élelmiszertermelést, állítják a kutatók.
A vertikális gazdálkodás nagy áramigénnyel rendelkezik. Ez nemcsak drágává teszi a vertikális növénytermesztést, de kérdéseket vet fel annak fenntarthatóságával kapcsolatban is, ugyanis a termelés során felhasznált energia egyelőre magasan felülmúlja a helybeli termesztéssel és a kevesebb szállítással járó előnyöket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vertikális termelésnek ne lennének további előnyei. Ezzel a módszerrel sokkal több növényt lehet termeszteni, ráadásul a hagyományos mezőgazdasági módszereknél kevesebb vízzel, kevesebb termőföld felhasználásával, növényvédőszerek nélkül és egész évben. Azzal, hogy a környezeti körülményeket a választott növény igényeihez igazítjuk, a vertikális gazdálkodással sokkal jobb minőségű növényeket lehet termeszteni.
A jelentés zárásaként az IDTechEx megjegyezte, hogy a városias népességi központok környékére telepített vertikális gazdaságok előnyösebbek lehetnek a hagyományosan bonyolult élelmiszer-ellátási láncoknál. A friss termékeknek így nem kell több száz, olykor több ezer kilométert utaznia, amelynek során elveszíthetik frissességüket, de akár be is szennyeződhetnek. A vertikális gazdálkodás sokkal frissebb és kevesebb kockázattal járó termékeket eredményezhet.
