A szőlő esetében Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben, vagyis az Európai Bizottság által közzétett fajtajegyzékben, amelyet az Európai Unió tagállamainak nemzeti fajtajegyzékei alapján állítanak össze, valamint bármely tagállamnak fajta (klón) jegyzékében szereplő fajta (klón) szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználni, olvasható a Nébih oldalán.

A hazai vetőmagtörvény kimondja, hogy a szőlőfajtákat és -klónokat a Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvétel céljából állami elismerésben kell részesíteni. Az állami elismerés megszerzésére irányuló eljárás lépéseit és feltételeit a vetőmag törvény és annak végrehajtási rendelete írja elő Magyarországon. Az állami elismerés időtartama szőlőfajták esetében a megadástól számított harmincadik év végéig tart. Az állami elismerés további 30 éves időtartamra többször is meghosszabbítható, ha ezen igényét a kérelmező legalább a lejárat időpontja előtt két évvel előterjesztette. De a fajta állami elismerésének megszűnését követő két éven belül is megújítható 30 évre, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Az állami elismerésre bejelentett, vizsgálat alatt álló szőlőfajta hivatalosan fajtajelöltnek minősül, ennek megfelelően fajtafenntartója még nincs, csak bejelentője. A fajtafenntartó státusz az állami elismerés megadásától indul. Ettől kezdve válik a szőlőfajta elismert fajtává, illetve szaporíthatóvá és forgalmazhatóvá.

Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett szőlőfajtára egyedi szaporítási engedély adható kizárólag a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag-termelő részére. Az egyedi szaporítási engedély minden esetben határozott időre szól, de legfeljebb az állami elismerés időpontjáig és a fajtavizsgálat lezárásáig marad érvényben. Lényeges, hogy a szőlőfajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed. Az egyedi szaporítási engedély iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kell benyújtani, míg az engedélyt az Agrárminisztérium adja meg.

Amennyiben a fajta állami elismerésre történő bejelentését a bejelentő még az állami elismerés megadása előtt visszavonja, abban az esetben az Agrárminisztérium visszavonja a fajtajelölt egyedi szaporítási engedélyét. Az egyedi szaporítási engedély visszavonásakor azonnal megszűnik a szőlő fajtajelölt szaporíthatósága, vagyis a továbbiakban annak szaporítóanyagai már egyáltalán nem forgalmazhatók. Ezzel szemben egy fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható. A fajtabejelentésre, illetve az egyedi szaporítási engedély kérelmezésére - a költségmegosztás érdekében - akár több szaporítóanyag termelő együtt is jogosult. Ez azért lehetséges, mert a fajtabejelentő más szaporítóanyag-termelőnek is hozzájárulást adhat a fajta szaporításához.

A Nemzeti Fajtajegyzék tartalmazza az állami elismerés iránti vizsgálat alatt álló (egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező), valamint az állami elismerésben részesített fajtákat és klónokat. A Nébih arra is felhívja az érintettek figyelmét, hogy amennyiben egy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajtajelölt egyedi szaporítási engedélyét visszavonják, akkor az lekerül a Nemzeti Fajtajegyzékről, és ha ezen túlmenően a Közösségi Fajtajegyzéken sem szerepel, akkor Magyarországon tovább nem szaporítható. A Nébih szerint a fentiek miatt érdemes évről évre figyelemmel kísérni a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve az Európai Unió Közösségi Fajtajegyzékében történő változásokat.

A Nemzeti Fajtajegyzék megtalálható a Nébih honlapján. Az Európai Unió Közösségi Fajtajegyzék pedig ezen a linken érhető el, a "Vine propagating material of Genus Vitis" címszó alatt.