Számos állati eredetű COVID-19 megbetegedésről számoltak már be, bár a fertőzés és a fertőződés közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen azonosított. A legfrissebb tanulmányok szerint a háziállatok közül a macskák fogékonyak a vírusra, míg a kutyák alacsony érzékenységűek, és a haszonállatokat nem veszélyezteti az új típusú koronavírus, olvasható a NAK oldalán. A Tufts Egyetem kihangsúlyozta, hogy jelenleg nincs tudományos bizonyíték a SARS-CoV-2 az emberekről háziállatokra vagy fordítva történő terjedésére Észak-Amerikában.
A Koronavírus Epidemiológiai Kutatás és Megfigyelés (CoVERS) elnevezésű tanulmány fő célja az, hogy pontosabban feltérképezze, elemezze és jobban megértése, hogy a SARS-CoV-2 miként fertőzheti meg a társ- és a mezőgazdasági haszonállatokat, esetleg teljes állatállományokat. A CoVERS projekt csapata arra törekszik, hogy tisztázza, mely háziállatfajok fogékonyabbak a SARS-CoV-2 általi fertőződésre, valamint, hogy az állatok tovább adhatják-e a vírust más állatfajoknak, és hogy a vírus bármely állatban okoz-e megbetegedést.
A Massachusetts-i Egyetem Cummings Állatorvosi Központjában végzett kísérletben a COVID-19-krízis ideje alatt életveszélyes betegségek vagy sérülések következtében kezelt állatok vehetnek részt. A kutatási projektbe csak azt követően kerülhetnek bevonásra a központban kezelt állatok, amennyiben azok tulajdonosai aláírásukkal ehhez hozzájárulnak, az erre vonatkozó hozzájárulási nyilatkozatot aláírják. Csak és kizárólag a tulajdonosi hozzájárulások birtokában történhet meg az állatorvosi személyzet általi, az állatok orrából és szájából történő mintavételezés, amely mintákból ezt követően a tudósok vírus genetikai anyag elemzéseket végeznek. Hangsúlyozandó, hogy a vizsgálatban alkalmazott tesztek során nem használnak olyan felszereléseket, diagnosztikai eszközkészleteket, amelyeket felhasználhatnának a lakosság körében a SARS-CoV-2 diagnosztizálására.
Kate Sawatzki, a CoVERS vizsgálat vezető kutatója elmondta, hogy szerintük jelenleg a humántesztelésnek kell lennie a közegészségügy legfontosabb prioritásának. A kutatócsoport olyan összetevőket és gépeket használ a teszteléshez, amelyeknél az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériumának szövetségi ügynöksége nem engedélyezte, hogy azokat a COVID-19 humán fertőzések diagnosztizálásához használják. A kutatócsoport által végzett tesztelések csak és kizárólag kutatási célokat szolgálnak, szögezte le Kate Sawatzki.
A kutatási programba a vizsgált állatok tulajdonosai is bekapcsolódhatnak, segítve ezzel a kutatók munkáját, hogy átfogóbb képet kapjanak arról, hogy az állat-gazda közötti általános kapcsolattartás, valamint egyes, esetleges speciális viselkedési formák hogyan befolyásolhatják az emberek az állatok között történő vírus átadást. Jonathan Runstadler, a Cummings Állatorvostudományi Iskola professzora és virológusa elmondta, hogy annak fényében, hogy a COVID-19 milyen széles körben terjedt el az Egyesült Államokban, az a tény, hogy a vizsgálatok során nem tapasztalták ezt a jelenséget, azt jelentheti, hogy annak a kockázata, hogy a háziállatok a COVID-19-fertőzés forrásai lennének, vagy, hogy azok az emberektől fertőződjenek meg, rendkívül alacsony kell, hogy legyen. A professzor hozzátette, hogy eddig még nem sok társ- vagy egyéb állatot teszteltek, jelenleg nincsenek szisztematikus vizsgálatok vagy megfelelő adatok a fenti következtetés tudományos alátámasztására.
Jonathan Runstadler azonban hangsúlyozta azt is, hogy döntő jelentőségű, hogy a tudósok továbbra is kutassák az új koronavírus társ- és haszonállatokban való megjelenését, mert bár a SARS-CoV-2 terjedésének kockázata az emberekről háziállatokra nagyon alacsony lehet, azonban egy ilyen ritka átviteli esemény során történő minden további adatgyűjtés hatalmas ugrást jelenthet a koronavírus emberről állatra történő terjedési képességének pontosabb meghatározásában.
A további vizsgálatokkal azt kívánják feltárni, hogy vannak-e olyan genetikai tulajdonságok vagy mutációk, amelyek lehetővé teszik a vírus számára, hogy eltérő állatfajok között terjedni tudjanak, vagy van-e olyan alkalmazkodási képessége a vírusnak, amely által lehetővé válik, hogy felszaporodjon azon fajokon belül, amelyekbe átterjed. Végső soron pedig az a vizsgálataik célja, hogy egy esetleges következő hasonló világjárvány megelőzéséhez hatékonyan tudjanak hozzájárulni vizsgálati eredményeik által, ezért az általuk végzett kutatásnak nem csak állategészségügyi, hanem humán közegészségügyi jelentősége is van.
