A döntést a vaj, a sovány tejpor, a sajt, a marha-, valamint a juh- és kecskehús gyorsan csökkenő árainak eredményeként a Bizottság egy támogatási intézkedéscsomag részeként, 2020. április 22-én jelentette be. Aggodalmak vannak azonban amiatt, hogy a Bizottság talán túl későn hajtja végre ezt az intézkedést, ugyanis már vannak jelek arra, hogy a vaj és a sovány tejpor piacai - amely piacokon 2020 eleje óta 18% és 26%-os esés volt megfigyelhető − most már elkezdtek stabilizálódni, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
Az elmúlt hetekben fokozódott a politikai nyomás a Bizottság irányába, mely csúcspontját a múlt héten érte el, amikor mind a 27 EU-s mezőgazdasági miniszter csatlakozott az EP-képviselőkhöz, sürgetve Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztost, hogy vezessenek be magántárolás támogatási rendszert. A mezőgazdasági biztos kezdetben azt állította, hogy az EU költségvetésében nem áll rendelkezésre forrás az ilyen típusú intézkedések támogatására, de most azonban arról számoltak be, hogy legalább 75 millió EUR-t fordítanak a magántárolás támogatási rendszer működtetésére. A Bizottság nem tisztázta azonnal, hogy pontosan milyen forrásból fogják biztosítani ezt az összeget. A magántárolási támogatásokra vonatozó pontos részleteket mindaddig nem fogják közzétenni, amíg a tagállamok az azokra vonatkozó rendelet-tervezeteket jóvá nem hagyják, amely várhatóan a következő napokban meg fog történni.
Ami már most látható, hogy a Bizottság 30 millió eurót különített el a kereskedők számára, hogy jelentős mennyiségű tejterméket vonjanak ki a piacról egy rögzített, 2-7 hónap közötti időszakra. További 45 millió eurót különítenek el a marhahús- és bárányhús-felesleg kivezetésére, 3-5 hónapos tárolási időtartammal.
A magántároláshoz nyújtott támogatás az EU-ban rég óta fennálló, bevált piaci támogatás, de egy ideje nem használták sem a tej-, sem pedig más állattenyésztési ágazatban. A magántárolási rendszerben lényege, hogy a kereskedők szerződést kötnek arra, hogy az adott terméket a piacról kivonják, és azt tonnánként és tárolási naponta meghatározott összeg ellenében meghatározott ideig tárolják. A terméket, miután a szerződéses időszak lejárt, kereskedelmi forgalomba lehet hozni.
A tejágazatban a Bizottság célja az, hogy a termékfelesleget a jelenlegi tavaszi/nyári termelési hullám időszakában betárolja, majd ősszel/télen hozza forgalomba azokat, amikor a tejtermelés szezonálisan alacsony. Sovány tejpor esetében 2017. februárban, míg a vaj esetében 2016. szeptemberben kötöttek utoljára magánraktározási rendszer keretében szerződést.
A mennyiség az EU-27 éves soványtejpor-termelés 6%-át, az éves vajtermelés 6,8%-át, a sajttermelés 1,1%-át, a marhahús-termelés 0,3%-át és a juhhús-termelés 5,3%-át teszi ki. Az Egyesült Királyság kormánya megerősítette, hogy a brit kereskedők is jogosultak részt venni a magántárolás támogatási rendszerben, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságra ez év végéig még a KAP szabályai vonatkoznak.
A Bizottság egyik legfontosabb stratégiai célja a tejágazatban, hogy megakadályozza az árak olyan alacsony szintre történő esését, amelynél már automatikus intervenciós felvásárlás megindítása válna szükségessé. Az intervenciós felvásárlási ár vaj esetében 2,217 EUR/tonna, a sovány tejpor esetében pedig 1,698 EUR/tonna. Az intervenció azt jelentené, hogy a Bizottság átvenné a tulajdonjogot a készletek felett, és felelősséget vállalna arra, hogy az árak rendeződését követően azokat újra visszaértékesíti a piacokra. Az ilyen készletek azonban "túlléphetik" a piacot és akadályozhatják azok helyreállását. Ez történt a 2015-2017. közötti sovány tejpor árcsökkenést követően, amikor 380 ezer tonnás készlet jött létre, amelyet 2019 nyaráig végül nem oldottak fel.
A kereskedők üdvözölték és nagyra értékelték a magántárolási támogatás bevezetésének bejelentését.
