Valószínűleg sosem fog lezárulni az a vita, hogy a közönséges vakond (Talpa europaea) voltaképp hasznos, vagy kártékony állat-e. Hasznos, hiszen a földben rejtőző kártékony rovarok, így például a cserebogár pajorjának egyik legfontosabb pusztítója. De megeszi a csigákat és a kifejlett rovarokat, bogarakat is. Ugyanakkor komoly problémát is jelenthet a kertben a jelenléte, mert nem veti meg a földigilisztákat sem, az ültetvényekben pedig a növények pusztulását okozhatja, ugyanis ásásával fellazítja a növények gyökereit, kifordíthatja a földből a palántákat, amitől azok elszáradnak. A szép, rendezett gyepet elcsúfító vakondtúrások sem tesznek jót a kis állat megítélésének.
A kertben a vakondtúrások láttán a legtöbb ember első felindulásában alighanem a betolakodó kiirtásában látná a megoldást, de többszörösen is helytelen lenne így tenni. Ennek egyik oka a fentebb említett dilemma, a másik pedig az a tény, hogy a vakond, noha természetvédelmi státuszát tekintve nem fenyegetett állat, Magyarországon védett fajnak számít, természetvédelmi értéke egyedenként 25 ezer forint. Az állat elpusztítása védettsége miatt szabálysértésnek számít, ezért csak az elriasztása jöhet szóba. Ám ahogy az Agrárszektor által megkérdezett okleveles kertészmérnök és okleveles növényvédelmi szakmérnök, dr. Némethy Zsuzsanna mondta, a vakond elűzése a kertből a majdnem reménytelen harc kategóriába tartozik. A vakond ugyanis felettébb makacs állat, és ha valahol egyszer sok rovart talált a földben, akkor oda vissza fog térni.
A szakember szerint okosan kell nekilátni a vakond elűzésének, mert ha az ember elszámítja magát, könnyen megjárhatja. A vakond ugyanis felettébb makacs állat, és ha valahol egyszer sok rovart talált a földben, akkor oda vissza fog térni. Az eredménytelen, vagy kellőképpen nem átgondolt elűzési kísérletetek viszont felbosszanthatják.
- mondta dr. Némethy Zsuzsanna.
A növényvédelmi szakmérnök szerint például ezért nem megfelelőak a különféle kellemetlen szagokkal operáló vakondriasztók és növények, mint például a kutyatejfélék közé tartozó nagy sárfű, mert fennáll annak a veszélye, hogy az állat egyszerűen megszokja a szagot, de akár meg is vadulhat tőle, és akkor megint a kert látja a kárát a dolognak. Nem szabad a kiöntéses módszert sem alkalmazni, jelentette ki dr. Némethy Zsuzsanna, mert ekkor ugyanolyan esélye van annak, hogy megfullad az állat, mint annak, hogy elkezd más irányba terjeszkedni. Arról nem is szólva, hogy a vakondjáratok szerteágazósága miatt ez nagyon vízigényes eljárás lenne, amit meg nem biztos, hogy fel tud venni a talaj és a növények.
A szakember szerint megoldás lehet a kertünket övező olyan kerítés, ami alatt nem tud átmenni az állat, de ez magában hordozza annak az esélyét, hogy ha valahogy mégis bejut, akkor nem fog tudni távozni. A vakondhálóval kapcsolatban a növényvédelmi szakmérnök elmondta, hogy az jó lehet, ellenben csak a kert telepítésekor lehet lefektetni, ezért utólag már nagyon munkaigényes lenne ez a védekezési mód.
- mondta dr. Némethy Zsuzsanna.
Ezek az ultrahangos készülékek olyan frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, amelyeket az emberi fül már nem hall, de a vakond még igen. Az állat ugyanis érzékeny az 1000 hertz alatti frekvenciájú hangra, így a készülék által kibocsátott 300-400 hertz (más esetben 100-700 Hz) frekvenciájú hangimpulzusok, melyek a földben több tucat méterre terjednek, irritálják az állatot, ezért elhagyja a területet.
- mondta egyszer a vakondokkal kapcsolatban Bálint gazda.
Tökéletes megoldás tehát, bármennyire is szeretnénk, nem létezik a problémára, mert ami az egyik helyen bevált, az nem biztos, hogy másutt is ugyanolyan hatékony lesz. Éppen azért, ha az egyik módszer nem válik be, ki kell próbálni a következőt. Vagy meg kell tanulni együtt élni a vakonddal.
