agrarszektor.hu • 2020. május 3. 07:00
Az öntözéses módszerrel termesztett növények nem csak azért produkálnak olyan jó terméshozamokat, mert folyamatos vízellátáshoz jutnak, hanem azért is, mert a párologtatással folyamatosan hűteni tudják magukat, derítette ki egy amerikai kutatócsoport. Az Illinois-i Egyetem tudósai kiszámolták, hogy ezeknek a terméshozamoknak 16%-a közvetlenül abból fakad, hogy a növények a legnagyobb forróságokban is lehűthetik magukat.
Megdöbbentő eredményre jutott egy, az Illinois-i Egyetem tudósai által vezetett amerikai kutatócsoport. A vizsgálataik ugyanis azt bizonyították, hogy a öntözéses módszerrel termesztett növények terméshozamának 16%-a közvetlenül az öntözés növényeket hűsító hatásának köszönhető, írta meg a Future Farming.
- mondta Yan Li, a tanulmány vezető szerzője, aki jelenleg a Beishida (Pekingi Normal University) docense.
Az öntözés során a növények a transpirációnak nevezett vízgőzladási képességükkel, valamint a talajból elpárolgó vízzel hűtik magukat. A transpiráció során a növények a leveleiken található apró gázcserenyílásokon, a sztómákon párologtatják el azt a vízmennyiséget, amire nincs szükségük. A transpiráció csak olyankor megy végbe, amikor elég nedvesség van a talajban. Ha a gyökerek azt érzik, hogy a talaj száraz, bezárják a sztómáikat, hogy megakadályozzák a vízvesztést. Ha túl sokáig áll fenn ez az állapot, a növények felhevülnek, és a szárazság stresszhatásként jelentkezik bennük, ami olykor hozamcsökkenést is okozhat.
Mivel a talaj víztartalma és a hőmérséklet ennyire szélválaszthatatlanul kapcsolatban állnak egymással, a tudósoknak ki kellett találniuk egy olyan innovatív megközelítést, amivel a nagy egészből elkülöníthették az öntözés hűtőhatását. Az eljárás során a csoport Nebraska állam 2003 és 20016 közötti, műholdaktól származó növényhőmérsékleti és biomassza adatait, öntözési térképeit és megyei szintű kukorica terméshozamait elemezte.
Az öntözött és a csak természetes csapadékmennyiséget felhasználó területek összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy az öntözés 81%-kal nagyobb terméshozamokat eredményezett, amiből 16% volt összefüggésbe hozható a víz hűtőhatásával, a többi 84% pedig az általános vízellátottságból fakadó növekedés volt. Az öntözés emellett a csak csapadékot felhasználó területekhez képest mintegy 1,63 Celsius-fokkal csökkentette a talajszint hőmérsékletét júliusban.
- mondta Kaiyu Guan, a projekt egyik résztvevő professzora.
Yan Li beszámolt arról is, hogy az öntözés kettős hozzájárulásának felismerése jobb hozambecsléseket hozhat majd a jövőben. Az öntözés hűtőhatását ugyanis az eddigi modellekben jobbára figyelmen kívül hagyták.
- mondta Yan Li.
Kaiyu Guan hozzátette, hogy ez nem csak Nebraska öntözött termőföldjein számíthat. A felmelegető éghajlat következtében arra lehet számítani, hogy a növényeknek több vízre lesz szükségük, hogy ugyanolyan hozamokat produkáljanak, mint most. A kukoricatermelő államok egy része azonban még él az öntözés lehetőségeivel, pedig lehet, hogy nem ártana elgondolkodniuk a dolgon.