Szedlák Levente • 2020. május 13. 06:00
Magasabb hozamokat és kevesebb gyomot eredményez az, ha az ember a precíziós technológiával megtámogatott vetés során egységesebb térbeli mintákat használ. A Koppenhágai Egyetem friss tanulmánya szerint, ha a gazdák térbeli minták alapján vetik el a búzát, kukoricát, szójababot és más haszonnövényeket, nemcsak a hozamok lennének jobbak és a gyomok okozta problémák kisebbek, de kevesebb gyomirtót és műtrágyát is kellene felhasználni a termesztés során.
Az esetek döntő többségében magasabb hozamot és kevesebb gyomot eredményezett az, ha a növényeket egységesebb, rácsszerű mintázatban vetették el, amelynél a sorban minden egyes növény között azonos távolság van, és minden sor is ilyen távolságra található egymástól, mondta Jacob Weiner, a Koppenhágai Egyetem növény- és környezettudományi tanszékének professzora. A kutatás eredményeiről a Future Farming számolt be.
Jacob Weiner és a kínai Northeast Agricultural University kutatói egy óriási metaadatokon alapuló kutatást folytattak, hogy kiderítsék a vetés egységes térbeli elrendezésének növényhozamokra és a gyomnövények előfordulási gyakoriságára vonatkozó hatását. A tanulmányban, amit az Advances in Agronomy című tudományos folyóiratban publikáltak, bemutatják, hogy az egységes vetési minta használata a kísérletek 76%-a esetében magasabb terméshozamokat míg a kísérletek 73%-nál kevesebb gyomnövényt eredményezett.
A kutatók a kísérlethez a föld hármat használtak fel a világ legszélesebb körben termesztett növényei közül: búzát, kukoricát és szójababot. A terméshozamok több esetben is körülbelül 20%-kal voltak magasabbak, a búzánál egy esetben 60%-kal nagyobb hozamot mértek, a szójánál pedig majdnem 90%-kal jobb termést értek el ezzel a módszerrel. Ezek mellett a kutatók a gyomnövények előfordulását és növekedését is vizsgálták, és több alkalommal is arra jutottak, hogy több mint 30%-kal kevesebb gyomnövénnyel kellett számolniuk akkor, amikor a hagyományos, kevéssé precíz vetést egységes mintával váltották fel.
Egy átlagos vetőgép meglehetősen pontos távolságokat tart a sorok között, a sorokon belül viszont eléggé véletlenszerűen szórja ki a magokat, ami azt jelenti, hogy néhol nagyon sűrűn nőnek egymás mellett a növények, másutt viszont nagyobb távolságok is lehetnek növény és növény között. Ezzel szemben, ha a növények egységes, rácsszerű mintázatban helyezkednek el a táblán, a gyökereik gyorsabban és nagyobb területet tudnak befedni, ami azzal jár, hogy sokkal hatékonyabb tápanyagfelvétellel fognak rendelkezni. Emiatt pedig jóval kevesebb tápanyag fog kárba veszni.
- mondta Jacob Weiner professzor.
Az egységes rácsszerű szerkezet a föld felett is előnyös, mivel így a növények kevésbé árnyékolják egymást a növekedés kezdeti szakaszában. Az egyik kísérlet ugyanis azt mutatta, hogy a növények levelei több héttel hamarabb befedik a földet, ha egységes vetési mintázatban vetik el őket.
Ennek a vetési mintának az alkalmazása eddig a technológiai hiányosságok miatt nem volt lehetséges. De mostanra már vannak olyan gépek, amelyek képesek ezt megvalósítani, és egyre több újabb és jobb gép fejlesztése zajlik folyamatosan, mint például a precíziós vetőgépek és a robotok. Lehet, ezek drágábbak, mint egy hagyományos gép, de az egyszeri nagyobb befektetés többszörösen megtérül, mondta a szakember.