A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet nemcsak nehézséget, hanem lehetőséget is jelent a magyar agrárium számára, a válságos időszakban pedig felértékelődik a biztonságos, minőségi élelmiszer-termelés szerepe, mondta Nagy István a Magyar Nemzetnek. Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a kormány eddig is és a veszélyhelyzet idején is prioritásként kezeli a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar stabil működésének fenntartását. Magyarország 25 millió ember ellátására képes, a belső fogyasztáson túl bőven jut a külpiacokra is a minőségi magyar termékekből, mutatott rá az agrárminiszter. Az ágazat teljesítőképességét jól példázza, hogy a koronavírus megjelenésekor a vásárlói roham ellenére volt elég élelmiszer az országban. A rövid ideig fennálló készlethiány csupán a logisztikai nehézségeknek volt betudható.
A miniszter szerint a veszélyhelyzet idején is az a cél, hogy az élelmiszer-termelési kapacitások megmaradjanak, így az élelmezésbiztonság és az exportpotenciál is megőrizhető. Az elmúlt időszakban ezeket számtalan intézkedés segítette. Az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplőjét érinti az a 25 milliárd forintos mentőcsomag, amelyet a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére biztosított. A különböző támogatási konstrukciók kialakítása folyamatban van, és azok alapján a támogatások az Európai Bizottság jóváhagyását követően azonnal elérhetők lesznek. Az agrárágazati szereplők folyamatos működését szolgálja a kedvezményes feltételekkel igényelhető Agrár Széchenyi-kártya (ASZK) konstrukció. Az első kérelmezők már pénzükhöz jutottak, a következő hetekben pedig több százan kaphatják meg a százszázalékos kamat- és költségtámogatású folyószámlahitelt.
A koronavírus-járvány nemcsak finanszírozási oldalról okozott nehézséget, sok helyen a munkaerő biztosítása is veszélybe került. A legnagyobb gond elsősorban az idénymunkára épülő kertészeti ágazatban jelentkezett. A minisztérium ezért Munkaszüret néven online munkaközvetítő oldalt indított, ahol bárki válogathat a termelők kínálta munkalehetőségek között. Ezzel és a határon túlról érkező vendégmunkások belépésének lehetővé tételével enyhíteni lehet a zöldség- és gyümölcstermesztés égető munkaerőhiányát.
Annak érdekében, hogy a magyar termelők gyorsan és hatékonyan tudják értékesíteni termékeiket, az elmúlt években - kormányzati támogatással - számos helyi piac jött létre az országban. A miniszter közbenjárásával pedig egyre több település vezetőjét sikerül meggyőzni arról, hogy a piacok a járványvédelmi intézkedések szigorú betartásával újra kinyissanak. Mára a hagyományos piacok több mint 75%-a és a helyi termelői piacok 65%-a ismét várja a vásárlókat. A veszélyhelyzet ugyanakkor új, korábban nem alkalmazott megoldásokat is igényelt az élelmiszerek forgalmazásában. A tárca, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat együttműködésének köszönhetően elindult a Termelői kosár elnevezésű weboldal. A honlapon jelenleg több mint 200 termelő kínálja megközelítőleg 600 termékét a vásárlóknak A rendszerbe rövid regisztráció után a termelők maguk tölthetik fel a megtermelt és eladásra kínált terményeiket.
- fogalmazott Nagy István.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vásárlói tudatosság egyre erősödik, a válsághelyzet pedig még jobban előtérbe helyezheti a valódi értéken alapuló választást. Ezt a folyamatot ez évtől több intézkedés is támogatja: a boltok húspultjaiban a feliratok mellett a nemzetek zászlói is jelzik az áruk származását, emellett a tárca új védjegyrendszert hívott életre. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy célja, hogy a különböző élelmiszereken használt minőségi jelzők közül kiemelkedve a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát nyújtson arról, hogy az adott termék hazai, jó minőségű és biztonságos áru. Ez a márkatulajdonosoknak lehetőség, hogy a kiváló minőségű termékeik kiemelkedjenek a kínálatból, a vásárlók pedig biztosak lehetnek abban, hogy ha KMÉ-védjegyes terméket választanak, akkor minőségi élelmiszerhez jutnak, mondta Nagy István.
A választásban ugyanakkor nagy szerepük van a kereskedőknek is, ezért a miniszter nemrég levélben fordult az áruházláncokhoz, kérve, hogy a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyezzenek a hazai áruk beszerzésére, kínálatukba minél több magyar terméket emeljenek be. Mivel egyes kereskedők a járvány miatti pánikvásárlásokat irreális áremelésre használták fel, a tárcavezető szigorú fellépést kért a hatóságoktól a tisztességtelen árpolitikát alkalmazó piaci szereplők ellen. Ennek eredményeként a fővárosi kormányhivatal 300 ezer forintos bírságot szabott ki a Lehel téri piac egyik árusára, mert március közepén méregdrágán kínálta a csirkehúst.
Az élelmiszer-gazdaság működését és fejlődését különböző támogatások is segítik. A Vidékfejlesztési Programon belül az ágazati szereplők több pályázati forrást is igénybe vehettek. A feldolgozás-korszerűsítést célzó felhívásokon eddig 162 milliárd forintot meghaladó támogatást ítéltek oda a nyertes pályázóknak. A termelői együttműködésen alapuló, rövid láncú értékesítési üzleti modell elterjedését is több kiírás támogatta. A helyi piacok és a termelői együttműködések fejlesztését, a kézműves termékek népszerűsítését célzó felhívás jelenleg is nyitva van, az érintettek 3,84 milliárd forintra pályázhatnak, továbbá a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban még ez év végéig lehet igényelni a támogatást. Eddig már közel 800 támogatási kérelmet hagytak jóvá, az ezekhez kapcsolódó hitelek összege közel 40 milliárd forint, így még 60 milliárd forint hitelre lehet támogatási kérelmet benyújtani.
