A koronavírus-járvány minden ágazatra, így a mezőgazdaságra is hatással van, és szinte minden szektorban komoly problémákat okoz. Mit tapasztaltak, hogyan érinti a válság az agrárvállalkozásokat, mennyire rendelkeznek tartalékokkal?
A válság minden ágazatot másképp érint, ezért a mezőgazdaságot sem lehet egy kalap alá venni a többi szektorral, sőt, nagy különbségek figyelhetők meg abban, hogyan hatott az egyes alágazatokra a krízis. Mindenképpen érdemes kiemelni, hogy azokat a vállalkozásokat érintette talán a legrosszabbul a koronavírus-járvány, amelyek exportálnak, illetve azokat, amelyek hosszabb szállítói láncokban vesznek részt. Az is biztos, hogy ez a válság felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire létfontosságú és stratégiai ágazat a mezőgazdaság; most értékelődött fel igazán az élelmiszerellátás jelentősége.
Mindig is tudtuk, hogy a mezőgazdaság finanszírozási igénye sokkal magasabb, mint más ágazatoké, legyen szó akár a forgóeszközhitelekről, akár a beruházásokról. Az agrárvállalkozások finanszírozásában régóta fontos szerepet tölt be az AVHGA, és ez a mostani, rendkívüli időkben sincs másképp.
A jelenlegi nehéz helyzetben számos vállalkozás fizetőképessége romlik, ezzel együtt pedig a hitelképességük is gyengülhet, közben viszont nagy szükségük van forgóeszközhitelekre. Szerencsére több olyan termék is van, amelyek állandó hitelkeretet biztosítanak, ezek a mostani veszélyhelyzetben is rendelkezésre állnak, és az igénylésük sem torpant meg az utóbbi időszakban.
Több pénzintézet is előrukkolt a járvány okozta problémák miatt az agrárium számára kedvező konstrukciókkal, illetve a kormány is hozott több olyan intézkedést, amely a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart segíti. Elegendőek ezek a megoldások ahhoz, hogy a hazai vállalkozásokat életben tartsák?
A koronavírus-járvány megjelenése óta hozott uniós intézkedések, illetve a magyar kormány döntései a likviditáshoz jutást segítik, hiszen a kockázatosabbá vált ügyfelek folyamatos hitelezése kiemelt feladat. Ugyanakkor a bankok óvatosabbá, kockázatkerülőbbé válhatnak. A hitelezést segítő kormányzati lépéseknek a lényege, hogy megerősítsék a bankok hitelezési hajlandóságát, és kedvező feltételeket nyújtsanak a vállalkozásoknak. Az agrárium számára biztosított lehetőségek közül érdemes kiemelni az Agrár Széchenyi Kártyát, amelynek valamennyi gazdálkodóját az AVHGA kezessége támogatja. E termék kiemelt támogatású változata, az ASZK Plusz egy kedvezményes feltételrendszerű, emelt hitelösszegű, 100%-os kamat- és kezességi díjtámogatásban, illetve költségtámogatásban részesített folyószámlahitel, amelyet kifejezetten a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került agrárvállalkozásoknak nyújtanak.
Újonnan bevezetett intézkedésként a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretein belül kidolgoztuk az AVHGA Krízis Agrárgarancia Programot, amely a hazai agrárvállalkozások számára nyújt segítséget a koronavírus-válság idején. Az új konstrukció részeként az alapítvány a mikro, kis- és középvállalkozások, valamint az őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók ügyleteihez kapcsolódóan 2020. december 31. napjáig az eddigi maximális 80% helyett 90%-os mértékű készfizető kezeséget vállal. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozó bank kockázata 10 százalékra, vagyis a jelenlegi felére csökken. Ennek a programnak a bevezetését az Európai Unió június 1-jétől tette lehetővé, így a következő hetek feladata lesz a termékek kialakítása a bankokkal közösen. Tapasztalatunk szerint az agrárium főbb finanszírozó bankjai nyitottak a közös munkára a gazdálkodók minél szélesebb körű támogatása érdekében. Ez nagyon fontos, mert a hitelezés a gazdaság motorja, és ez különösen igaz a mezőgazdaságra. Az AVHGA a kezességvállalással stabil feltételeket tud teremteni a bankok folyamatos hitelezési tevékenységéhez. És ne felejtsük el az elsők között meghozott kormányzati intézkedést, a hiteltörlesztési moratóriumot: ez csak az alapítvány ügyfélkörében körülbelül 15 ezer gazdálkodót érinthet.
Vannak arról tapasztalatok, hogy mennyire élnek a vállalkozások a most elérhető új konstrukciókkal?
Alig egy hónap telt el azóta, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelének szabályai megváltoztak, de már most megközelítőleg 200 ügylet jött létre, ezek hitelösszege több mint 2 milliárd forint, és többszáz további hiteligény elbírálása van most is folyamatban. Megemlítendő a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Fix, illetve legújabban az NHP Hajrá refinanszírozási programja. Az NHP Fix keretében már közel 120 milliárd forint beruházási forrás áramlott 2019 év elejétől a mezőgazdaságba, míg az NHP Hajrá első ügyleteit nemrég bírálták el a bankok.
Az alapítványi aktivitást tekintve március 11-től, a veszélyhelyzet bejelentése óta mintegy 2200 ügylethez nyújtottunk kezességet, ami több mint 40 milliárd forint hitelösszeg felvételét tette lehetővé. Tehát a számok azt mutatják, hogy a hitelezés nem állt le. Ez annak a bankokkal közös óriási munkának is köszönhető, amely megváltozott feltételek mellett, digitális úton, az aláírási folyamatokat egyszerűsítve, dokumentációs egyszerűsítéséket bevezetve zajlik. A következő időszak feladata, hogy ezen még tovább tudjunk javítani, a folyamatokat jobban össze tudjuk hangolni, a hitelezés pedig új lendületet kapjon.
Az eddigi adatok szerint a koronavírus-járvány sem állította le a vidékfejlesztési támogatások kifizetését, és nem vette el a gazdák kedvét a beruházásoktól. Az AVHGA-nak mik a tapasztalatai, a válsághelyzet milyen mértékben befolyásolja a Vidékfejlesztési Program (VP) beruházásainak megvalósítását? A nyertes pályázók közt mennyire népszerűek most a garanciatermékek?
A mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások a hosszútávú versenyképesség és az ellátásbiztonság szempontjából létfontosságúak, ezek fő ösztönzői, illetve forrásai a Vidékfejlesztési Program, az Agrárminisztérium beruházási kamattámogatása, valamint a MNB Növekedési Hitelprogram Hajrá programja. Az NHP korábban is sikeresen ösztönözte a bankokat hitelkihelyezésre, a mezőgazdaság részesedése 20% felett volt a program eddigi szakaszaiban.
Köszönhetően annak, hogy az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár is biztosítani tudta a stabil működést és a folyamatos ügyintézést az elmúlt időszakban is, a támogatások kifizetése a legnehezebb időszakban sem akadt el. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a beruházási támogatások szinte sohasem fedezik a fejlesztések teljes költségvetését, tehát a bankszektor szerepvállalása elengedhetetlen azok megvalósulásához. A beruházási hitelekhez a bankok nagyobb mértékben igénylik a pótlólagos fedezeteket. Éppen ezért az AVHGA a Vidékfejlesztési Program nyertes beruházásainak 30 százaléka mögött ott van kezesként, és folyamatosan figyelemmel kísérjük az Agrárminisztériummal együttműködve, hogy ezek a beruházások milyen ütemben valósulnak meg. A mostani válságidőszakban a banki kockázatkezelés a többletkockázatokból fakadóan óvatosabban szemléli ezeket a beruházásokat, miközben jelenleg is több százra tehető az olyan projektek száma, amelyekre vonatkozóan a hiteligények bent vannak a pénzintézeteknél. Érezhető a fejlesztéseket tervező vállalkozások elbizonytalanodása is, de ez nem általános jelenség.
Hosszú távon egyértelműen a beruházási aktivitás fenntartása, további ösztönzése a cél. Ezt, illetve a megkezdődött fejlesztések befejezését segítik a VP beruházási projektjeihez kapcsolódva a kormányzat által meghozott intézkedések: például a támogatott projektek megvalósítási határidejének meghosszabbítása vagy a helyszíni szemlék elhalasztása, és különféle adminisztratív könnyítések.
Milyen hatással volt az AVHGA eredményeire a koronavírus-járvány? Látszik jelentős megtorpanás, esetleg élénkülés?
Mint említettem, a kormányzati intézkedéseknek, a bankok hozzáállásának, és a mi megfelelő működésünknek is köszönhetően a válság ideje alatt is megmaradt a folytonosság, és a hitelezés sem állt le, a következő időszak egyik legfőbb feladata pedig az, hogy ez a dinamizmus még erőteljesebb legyen. Az alapítvány állományában jelenleg 21 ezer ügylet van, és ma még nem tudható, hogy ezek közül hány esetében fognak élni az ügyfelek a moratórium lehetőségével. Arra azonban fel kell készülni, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősen nőhet a bukások száma. Az alapítvány hosszú távú működését egyébként egy esetleges magasabb beváltási hullám sem veszélyeztetné.
A legfrissebb információk szerint akár két átmeneti évvel is számolhatunk az új Közös Agrárpolitikát illetően. Mi várható a következő években, miután a VP támogatásai kifutnak és nem indul még el az új támogatási ciklus?
A Közös Agrárpolitika elosztási mechanizmusát és volumenét, illetve azt, hogy milyen módon történik az uniós gazdálkodók támogatása, állandó viták övezik, az Agrárminisztérium álláspontja szerint a KAP forrásait legalább a jelenlegi szinten kell tartani a versenyképes agrárium érdekében. A gazdálkodóktól nem várható el, hogy kevesebb forrásból gazdálkodjanak úgy, hogy közben nőnek a velük szemben támasztott elvárások. A talpon maradáshoz ugyanis elengedhetetlen az uniós segítség, és az is fontos, hogy Magyarországon ezekhez a támogatásokhoz minél hamarabb hozzájuthassanak a gazdák.
Érdemes kettéválasztani a KAP első és második pillérének támogatásait. Ha nem születik megállapodás az új többéves pénzügyi keretről, akkor az átmeneti években a jelenlegi feltételek szerint érkeznek majd az első pillér támogatásai. Ez alatt az idő alatt a napi működés a már megismert jogi keretek között zajlana, ameddig az új szabályok részleteiről meg nem állapodnak. Ezért az átmeneti időszak kedvező is lehet, mert a vállalkozások továbbra is a megszokott szabályok szerint jutnak hozzá a létfontosságú közvetlen támogatásokhoz. Más a helyzet azonban a második pillér forrásainál, főleg a beruházásokat érintően. A vidékfejlesztési beruházási támogatási források az átmeneti időszakban várhatóan nem fognak érkezni Brüsszelből, így szükségesnek látszik valamilyen áthidaló megoldás kidolgozása. Az Agrárminisztérium fontos célkitűzése, hogy a fejlesztések ne álljanak le, és ezeket - akár a VP forrásait, akár az önerőt kiegészítve - kedvezményes banki konstrukcióval elő lehessen segíteni.
Véleményem szerint itt nemcsak pénzekről van szó, hanem az agrárfinanszírozást érintő versenyjogi akadályokról is.
Több olyan vélemény is napvilágot látott, miszerint a tagállamok nem kaptak elég segítséget az uniótól a koronavírus-járvány okozta válság során. Az AVHGA-nak mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata, illetve véleménye?
Plusz összegeket valóban nem láttunk az uniótól a válság során, a szükséges pénzt a magyar kormány a költségvetés átcsoportosításával teremti most elő. Ugyanakkor, ami a jogszabályalkotást illeti, érezhető, hogy a most kialakult helyzetben sok esetben jóval hamarabb reagált az EU, és a szükséges likviditástámogatási intézkedéseket a saját maga keretrendszerében elég hamar jóváhagyta, ráadásul az eddig megszokott bürokratikus akadályok is egy kicsit kisebbek voltak. Jó lenne azonban, ha ez a rugalmasság az unió részéről a KAP esetében is megmaradna, nem csak a források oldaláról, hanem a versenyjogi feltételek tárgyalásánál, illetve a beruházásoknál is.
