Végre megérkezik a várva várt eső, de nem mindenhol örülhetnek majd a gazdák

A mögöttünk álló hét első felében főként a déli, délnyugati országrészben, majd a hétvégén már többfelé hullott számottevő, 5 mm-t meghaladó csapadék, így az elmúlt 10 nap mennyisége jellemzően 10 és 15 mm között alakult az országban - írja a met.hu. Ennél kevesebb, 5-10 mm Budapest és Győr környezetében valamint az Alföld déli részén esett, többet, 15-30 mm-t pedig az északkeleti, keleti határszélen, a Körös mentén, a Dunántúl déli részén, és Mosonmagyaróvár környékén mértek. Nyíregyháza térségében például csak vasárnap annyi esett, mint április 1. óta összesen. Ez a tíz napos csapadékösszeg az idén tavasszal rekord soknak számít, azonban az ország túlnyomó részén így is elmarad, többnyire 10 mm-t meghaladó értékkel, a sokéves átlagtól. Ha az elmúlt 30 napot nézzük, akkor még mindig 10-50 mm közötti a hiány. 

A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen átnedvesedett, ahol több esett, ott sárossá is vált. A felső 20 cm nedvességtartalma is javult az egy héttel ezelőttihez képest, de még így is nagy területen, az ország közel felén 40% alatti. Hasonló a helyzet a felső fél méteres réteggel is, ahol továbbra is kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza a talaj a Dunántúl északi és keleti tájain és az Alföld jelentős területein is. A fél méternél mélyebb rétegekben még az őszi-téli tartalékoknak köszönhetően valamelyest jobb a helyzet, de folyamatos a nedvesség-vesztés.

A hőmérséklet a múlt hét első napjaiban még nyárias értékeket mutatott, majd szerdától több fokkal visszaesett, és a maximumok is csak 20 fok körül, kevéssel fölötte alakultak. Péntek hajnalban - mint az idén már sokadszor - ismét megdőlt a legalacsonyabb minimumhőmérséklet rekordja, az Északi-középhegység völgyeiben többfelé csökkent fagypont alá a hőmérséklet. A kicsit korábban jött Orbán-napi lehűlés reméljük az utolsó fagyokat hozta az idén tavasszal.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa virágzik, a búza a kalászhányás fenológiai fázisban van, a repce pedig már elvirágzott. A kapás növények sokat fejlődtek egy hét alatt, általában már beálltak a sorok, a kukorica jellemzően 3-5 leveles, a napraforgó pedig 4-6 leveles állapotú. Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol az elmúlt két hétben esett legalább 15-20 mm eső, ott sokat javult a helyzet. A csapadékszegény területeken, illetve a rosszabb minőségű talajokon, vontatottabb volt a friss kelések fejlődése, a kalászosok levélzete sárgul, és a repce is kevés oldalhajtást hozott, és hamar elvirágzott. A kukorica a szárazabb területeken mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet.

Az előttünk álló hét időjárását a hét elején és végén is magassági hidegörvények alakítják, ami kedvez a záporok, zivatarok kialakulásának. A hétfői zivataros nap után még kedden is sokfelé várható több-kevesebb csapadék, majd szerdán és csütörtökön átmenetileg csökken a záporok valószínűsége. A jelenlegi számítások szerint a hét második felében ismét nő a csapadékhajlam. A heti összeg területi átlagban 5-15 mm között várható, de a záporos, zivataros jelleg miatt ebben nagy különbségek alakulhatnak ki. Megint lesz, ahol csak minimális esik, máshol pedig akár 30 mm-t meghaladó mennyiség is összejöhet. A szél főként a hét első felében erősödik meg többfelé, csütörtöktől inkább csak élénk lökések lesznek jellemzőek, illetve intenzívebb záporok, zivatarok környezetében erősödik meg a légmozgás. A hőmérséklet továbbra is kevéssel az átlagos értékek alatt alakul. Bár fagy már sehol sem várható, a minimumok 5 fok fölött, a maximum értékek pedig az elmúlt napokhoz hasonlóan 20 fok körül, kevéssel a fölött lesznek.