Félelmetes mértékben nő a hőmérséklet Budapesten

agrarszektor.hu2020. május 27. 08:30

Egy friss elemzés szerint az elmúlt 50 évben 4 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet Budapesten. Ezzel Riga után a magyar fővárosban mérték a legnagyobb emelkedést Európában, vagyis Budapest a második azon városok sorában, amelyeknél a leginkább nőtt az átlaghőmérséklet az 1960-as évek óta.

Az Európai Unió Copernicus programjában összesen több mint százezer települést vizsgáltak Európában. A nagyvárosok különös figyelmet kaptak, 35 országban és ezek fővárosában elemezték az adatokat. Ez pedig kimutatta, hogy Budapest a második azon városok sorában, amelyeknél a leginkább emelkedett az átlaghőmérséklet az 1960-as évek óta - mondta az InfoRádióban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Online agrárkonferenciát szervez május 28-án a Portfolio gazdasági portál a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásairól. Az eseményen megtudhatja, milyen állapotban kerül ki a magyar agrárium a világjárvány miatti sokkból, és milyen támogatási, szabályozási, piaci változások történtek, illetve várhatók az ágazatban. Ha naprakészen szeretne tájékozódni a kialakult rendkívüli helyzetr?l, vegyen részt online agrárkonferenciánkon május 28-án!

A legnagyobb növekedést Rigában, Lettország fővárosában mérték. Az adatok szerint körülbelül 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet Budapesten. A szakember Beszámolt arról is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is hasonló adatai vannak, de ennél kisebb mértékű növekedést mutatnak, körülbelül 2 Celsius-fokot.

Hogy mitől van ez a nagy különbség, nem tudom, de az biztos - és ezt megállapította a Nemzeti Éghajlatváltozási Program is, amelyet az Országgyűlés egyhangúan fogadott el -, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek leginkább kitettek az éghajlatváltozásnak. Tehát leginkább itt lehet a legnagyobb veszélyekre számítani az európai országok között

- mondta Lukács András.

Forrás: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szavai szerint a legnagyobb problémát a nyári hőhullámok jelentik. Az utóbbi néhány évtizedben kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan nőtt a nyári hőségnapok száma. Ezeken a hőségnapokon pedig megemelkedik a megbetegedések és a halálozások száma.

Készült egy vizsgálat, amelyben azt kutatták, hogy miként hatott a halálozások számára 2000-2010 között az, hogy milyen mértékű és mennyi hőségnap van. Azt tapasztalták, hogy több alkalommal is 30 százalékkal növekedett a halálozások száma a korábbi évek hasonló időszakához képest, amikor nem volt hőséghullám. Azt mutatták ki, hogy szinte országtól függetlenül mindenütt a nagyvárosokban és a nagyvárosok környékén volt a legnagyobb a hőmérséklet-emelkedés. Ez az elnök szerint annak tudható be, hogy ezek a területek le vannak burkolva, rengeteg az autó.

Ha megnézzük, hogy milyen hőmérsékletű a talaj, amely fölött fák vannak, akkor azt látjuk, hogy nyári hőségnapokon általában nem melegszik fel 25 foknál magasabbra. Viszont az aszfalt akár 60 fokra, egy autó motorházteteje pedig 70 fokra is felmelegedhet. Tehát mint a kályha, fűtik a környezetet, és ebből adódik az, hogy a városokban sokkal magasabb a hőmérséklet, mint egy vidéki területen

- mondta az elnök. Szerinte az elmondottakból következik az is, hogy mit kell tenni a hőmérséklet csökkentésért: mérsékelni a burkolt felületek számát, minél több természetes talajt, minél több fát, zöldterületet meghagyni.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
talaj, elemzés, éghajlatváltozás, hőmérséklet, hőség, országos-meteorológiai-szolgálat, hőhullám, település, átlaghőmérséklet, halálozás,