A haltermelés elérheti az akár 204 millió tonna mennyiséget is 2030-ban, ami 15%-os bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46%-os aránya - tudhatjuk meg A halászat és akvakultúra helyzete a világban 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt az egy főre jutó éves halfogyasztás 21,5 kg-ra nő 2030-ra.

- mondta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü, hangsúlyozva, hogy sokkal központibb szerepet kellene játszaniuk az élelmezésbiztonságban és a táplálkozási stratégiákban. Amint a főigazgató a jelentésből kiemelte, egyre több bizonyíték mutat a hatékony halgazdálkodás szerepére a halállomány növekedésében, melynek hiányában a terület hozzájárulása az élelmezésbiztonsághoz és az emberek megélhetéséhez veszélybe kerül. A fenntarthatóság hiányának oka azonban összetett és célzott megoldásokat igényel. 

A halászat mértéke a halászati területek több mint harmadán meghaladja a fenntartható szintet, ami nem csak túl magas, de javulás sem mutatkozik ezen a téren. A legjelentősebb halfajok esetében javul a fenntarthatóság, tudható meg a FAO jelentésből. A tonhal halászata 2018-ban volt a csúcson, amikor 7,9 millió tonnát fogtak ki belőle - ennek kétharmada már biológiailag fenntartható szinten kerül kihalászásra, ami 10%-os növekedést jelent két év alatt.

COVID-19 járvány

Bár a FAO jelentés még a koronavírus járvány kitörése előttről származó adatok alapján készült, segíti a szervezet szakértőit a jobb és szakmailag megalapozott döntésekben és megoldásokban a halászat és akvakultúra területén - a szektorban, ami a járványhelyzetet lenagyobb vesztese. A halászati szektor akár 6,5%-kal is zsugorodhatott a korlátozások és a munkaerő hiánya miatt.

A nemzetközi szállítmányozás zavarai főleg az exportra szánt haltermelést érintette, míg a turizmus és vendéglátás szektor leállása drámai hatással volt sok halfajta piacára, még akkor is, ha a hosszabb eltarthatóságú fagyasztott, konzerv, pácolt és füstölt halak eladása stabil maradt. A Fölközi- és a Fekete-tenger térségében a kisüzemi halászok 90%-a kényszerült szüneteltetni tevékenységét a felvevő piac megszűnése miatt, amit gyakran az árak csökkenése súlyosbított.

Globális trendek

A FAO jelentés rengeteg adattal szolgál a halászatról halfajok, régiók és éghajlat szerinti lebontásban, illetve hogy vadon fogott vagy termesztett halról van-e szó. A 2018-as teljes globális haltermelés mennyiségét 179 millió tonnára becsülik, értéke 401 milliárd dollár. Az emberi fogyasztásra szánt hal 52%-a akvakultúra termelésből származik. Messze a legjelentősebb termelő Kína, a magasan fejlett akvakultúra szektorának köszönhetően, ami több halászati terméket termelt, mint a világ többi része 1991 óta összesen. Az akvakultúra szektor bővülése alacsonyabb ütemben bár, de folytatódni fog, növelve az arányát a fogyasztásban és a kereskedelemben is. 

A szardínia a legjelentősebb tengeri halászott fajta, melyet a tőkehal és a csíkoshasú tonhal követ. A belvízi halászat - ami sok élelmiszerben szegény országnak jelentős élelemforrás - 12 millió tonna mennyiségével rekordot döntött. A halfogyasztás átlagosan az állati eredetű fehérjefogyasztás hatodát fedezi, de ez akár 50% fölé is kúszhat egyes országokban, mint Banglades, Kambodzsa, Gambia, Ghána, Indonézia, Sierra Leone, Srí Lanka.

A jelentésben számokban

- A globális haltermelés 2018-ban: 179 millió tonna

• Tengeri halászatából származó fogás: 84,4 millió tonna
• Édesvízi halászatból származó fogás: 12 millió tonna
• Akvakultúrából származó fogás: 82,1 millió tonna

- Ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség: 156 millió tonna
- A halászat és akvakultúra elsődleges értékesítési értéke 2018-ban: 401 milliárd dollár

• Ebből az akvakultúra részaránya: 250 milliárd dollár

- A halászatban és az akvakultúrában foglalkoztatottak száma: 59,5 millió fő, közülük 14% nő

• A legtöbb halászattal és haltenyésztővel rendelkező régió: Ázsia (85%)

- A bolygón található halászhajók száma: 4,56 millió

• A legnagyobb flotta Ázsiában található (3,1 millió hajó, vagyis a teljes hajóállomány 68%-a)
• A 12 méternél hosszabb motoros hajók aránya: 82%

- A nemzetközi kereskedelembe kerülő hal a teljes termelésen belül: 38%
- A teljes halexport értéke: 164 milliárd dollár
- A világ legnagyobb haltermelője és exportőre: Kína
- Nettó halexportőr térségek: Óceánia, Latin-Amerika és a Karib-térség, Ázsia fejlődő országai
- A világ legnagyobb hal- és haltermékpiaca: az Európai Unió.

• Második: az Egyesült Államok;
• Harmadik: Japán.

- A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió: a Földközi- és a Fekete-tenger (62,5% túlhalászott halállomány), a Csendes-óceán délkeleti része (54,5%), az Atlanti-óceán délnyugati része (53,3%)
- A belvízi halászat legjelentősebb folyói: Mekong, Nílus, Iravádi, Jangce folyó