A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai szántóterületek alig 2%-án, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Az Agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázza, 2030-ra pedig legalább 400 ezer hektárra növelje, tudhattuk meg a szaktárca közleményéből. Az mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, emelte ki a tárcavezető.

Nagy István azt is elmondta, hogy a kormány 10 éven keresztül évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodás, a vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett öntözésfejlesztési pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra növelték. Az Agrárminisztérium támogatja az öntözési közösségek megalakulását is. A miniszter felhívta a figyelmet az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényre, továbbá a szaktárca által létrehozott öntözési igazgatási szervre, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályra, amely segítséget nyújt a termelői vízkereslet megszervezéséhez és ahhoz, hogy gyorsabban és egyszerűen lehessen hozzájutni a vízügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódó engedélyekhez.

Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország több vizet bocsájt ki, mint amennyi beérkezik az országba, ezzel a különbözettel pedig gazdálkodni kell. Az agrárminiszter hozzátette, az éghajlatváltozásra az egyik válasz az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése. A kormányzat szándéka és a gazdák érdekei egybeesnek az öntözés fejlesztésével kapcsolatban, ami nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar agrárium sikeres legyen, emelte ki a Nagy István.