agrarszektor.hu • 2020. június 15. 10:30
Májusban pár napig olyan alacsony volt az éjszakai és a nappali hőmérséklet, hogy az ország több pontján kékes színűvé vált a kukorica levele, mondta az InfoRádiónak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A tavaszi vetésű növényeknek jól jött a szórványos csapadék is, ám a repcénél már csak gyenge termést várnak a gazdák.
Nem szokatlan a május végi lehűlés, de most elég rendkívüliek és erősek voltak ahhoz, hogy a hideget leginkább megszenvedő kukoricánál kékes-lilás színűre változzon a növény levele, mondta Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Az úgynevezett antociánosodás jelensége akkor lép fel, amikor a növény annyira fázik, hogy elszíneződik, mint amikor kisgyermeknek a hideg vízben elkékül a szája, olvasható az Infostart oldalán. Az elszíneződést a pár napos, tíz Celsius-fok alá csökkenő éjszakai lehűlés, valamint a nappal elmaradó napsütés és meleg okozta.
Ez hosszú távon nem jelentkezik, mindössze pár napos probléma szokott lenni, és ritkán fordul elő Magyarországon. Van olyan kolléga, aki pár éve van a szakmában és most találkozott vele először, tette hozzá Petőházi Tamás. A szakember szerint szerencsére a növények ki szokták heverni.
- fűzte hozzá Petőházi Tamás.
A GOSZ elnöke megjegyezte azt is, hogy tavaly is hűvösebb volt a május a korábbi évekhez képest, és most is így alakult.
- mondta Petőházi Tamás.
Idén márciusban két héttel korábban jött a tavasz, és emiatt ennyivel korábban kezdtek el dolgozni az emberek a földeken, ennek következtében valószínűleg a kukoricákat is a szokottnál két héttel hamarabb vetették el, és ebben a fázisban már nem szokott találkozni a hideggel a növény, közölte a szakember, aki úgy is fogalmazott, hogy a kukoricának melegebb időre van szüksége.
Szavai szerint a június elején esett csapadék jó, hogy jött, csak sajnos nem országos áztató esők voltak, hanem lokális záporok, zivatarok. Egy-egy ilyen zápor-zivatarhullám pár négyzetkilométert fed le, nem országos, megyéket, vagy félmegyéket érintő esőkről van szó.
A szántóföldi növénytermesztés számára az ideális az óránként 4-5 milliméteres intenzitású eső, de a mostaniak sokkal intenzívebbek. A talajok ezt a 4-5 milliméter per órás esőt tudják jól elnyelni, és ezt tudják a növények is jól hasznosítani, magyarázta az elnök. Az ennél intenzívebb záporok, zivatarok megfolyást okoznak, vagy megállnak a szántón és nem folynak el, ráadásul a nagy mennyiségű, túl heves csapadék rombolja a talaj szerkezetét is.
Azokon a helyeken, ahol megáztak a tavasziak - a kukorica és a napraforgó -, azoknak jót tett, és ez sok helyen a következő fejlődési periódusra való készülést jelenti a növényeknek, tette hozzá Petőházi Tamás. Az őszi kalászosoknál és a repcénél ezek az esők már nem javítanak érdemben a terméshozamokon.
A repce várhatóan gyenge termést hoz, az őszi búzánál és az őszi árpánál pedig gyenge-közepes hozamokra számítanak, bár helyenként ennél lehet picit jobb eredmény is. A tavaszi 10 hetes aszály hatása miatt alakul ilyen rosszul ezeknek a növényeknek az állapota, mondta el Petőházi Tamás.