Meglesz a böjtje a napok óta tartó esőzésnek: erre jobb, ha minden gazda felkészül

agrarszektor.hu2020. június 16. 13:30

A múlt hét második felében kialakult záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadások bár néhol jelentős károkat okoztak, tovább segítették a talajok nedvességgel való feltöltődését a rendkívül aszályos tavasz után. A meleggel párosult csapadékos idő sajnos a növényi kórokozóknak is igen kedvezett. A héten is folytatódik a Medárd, vagyis minden nap számíthatunk esőkre, záporokra, de a hétvégi fülledt, meleg idő egyelőre nem tér vissza.

A múlt hét második felében is folytatódott a záporos, zivataros időjárás, és péntektől a meleg is megérkezett - írja a met.hu. Csütörtöktől szombatig főként az ország keleti felén alakultak ki záporok, zivatarok, majd vasárnap országszerte sokfelé volt csapadék. Viharos széllel járó zivatarok és villámárvizeket okozó felhőszakadások is kialakultak, melyek jelentős károkat is okoztak. Bár ebben az időszakban is voltak területek, amik szárazon maradtak, vagy csak minimális csapadékot kaptak. Az elmúlt tíz napban azonban az ország túlnyomó részén 20 mm fölötti csapadék hullott, a Dunántúl déli felén volt jellemző 20 mm-nél kisebb mennyiség. A Tiszántúl keleti, délkeleti részén és a Keszthely - Tokaj képzeletbeli vonaltól északra azonban többfelé mértek 50 mm-nél is nagyobb összegeket, bár ezek nem ritkán egy-egy nagy felhőszakadásból adódtak. Békéscsaba térségében például csak vasárnap több esett, mint március közepe óta összesen. Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének átlagtól vett eltérése viszont még így is negatív a Dunántúl és az északkeleti országrész nagy részén, a tavasz során felhalmozódott jelentős csapadékhiány csak lassan enyhül. Ezt tükrözik a talajnedvesség adatok is. A felső 20 cm-es talajréteg főként az északi és keleti országrészben többfelé telített, a Tiszántúlon belvizes területek is vannak. Ez a nedvesség azonban még nem mindenütt tudott a mélyebb rétegekbe is leszivárogni, illetve a Dunántúl déli részén és a Tisza-tó térségében nem is esett annyi, hogy lenne minek leszivárognia. Ezért ez utóbbi tájakon még mindig a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-a alatt van a felső fél méteres réteg nedvességtartalma, ami nagyon száraznak számít. 

Szántóföldi növényeink közül már az őszi búza is szépen szőkül, az őszi árpa az érés fenológiai fázisban jár, és a repce is egyre többfelé kezd érni. Az őszi vetésekre elég későn érkezett a csapadékos idő, a búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények is nehezen, vontatottan keltek, de az elmúlt két hétben rohamos fejlődésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a meleg megérkeztével a kukorica állományok is. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.

Újabb csapadékos hétnek nézünk elébe, a fülledt meleg viszont már nem lesz jellemző. Esők, záporok, zivatarok a hét első felében sokfelé várhatók, és továbbra is kialakulhatnak felhőszakadások is. Ezzel együtt magas marad a páratartalom is. A jelenlegi számítások szerint péntektől csökken a csapadékhajlam, és kevesebb helyen, és kisebb mennyiséget adó záporokra, zivatarokra lehet számítani. Összességében a hét végig a Dunántúlon 15-40 mm, míg a Dunától keletre 30-70 mm csapadékösszeg valószínű, tehát a talajok nedvességtartalma tovább növekszik, és a belvizes területek nagyságának növekedésével is számolni lehet főként a rossz vízgazdálkodású talajok esetén. A hőmérséklet hajnalonként 15, kora délutánonként 25 fok körül alakul majd.   

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
repce, búza, árpa, aszály, csapadék, védekezés, gyümölcsös, kórokozó, páratartalom, őszi-vetés, gyomosodás, nedvességtartalom, szántóföldi,