Az Amerikai Egyesült Államok és a Bayer-Monsanto között zajló glifozát-pert kezdetektől fogva hatalmas érdeklődéssel figyelte a világ. Legutoljára idén februárban volt új fejlemény az ügyben, amikor a világ ellenőrző hatóságai beálltak az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA tavaly december végén kiadott állásfoglalása mögé, amely szerint nem rákkeltő a glifozát hatóanyagú Roundup gyomirtó szer.
Most pedig a Bayer bejelentette, hogy több mint 10 milliárd dollárt hajlandó fizetni, hogy lezáruljanak a glifozát-ügyben ellene indított perek, írta meg a 444.hu a New York Times információi alapján. A párját ritkítóan magas összegből a cég 1,25 milliárd dollárt szán az esetleges jövőbeli esetekre, ugyanis lehetnek még sokan, akiknek a szervezetében a gyomirtó hatására alakult ki non-Hodgkin limfóma. Az egyezség elképesztően bonyolult jogi művelet végén jött létre, hiszen az összesen 42700 áldozatot 25 nagy ügyvédi iroda képviselte.
- mondta Nora Freeman Engstrom, a Stanford Egyetem jogi karának professzora.
Legalább 25 ezer olyan panaszos van azonban még, akik nem fogadták el az egyezséget, amelynek értelmében - a New York Times forrásai szerint - az egyes emberek olyan 5 és 250 ezer dollár, vagyis 1,6 és 79 millió forint közötti összegre számíthatnak, attól függően, hogy a bíróság mennyire találja megalapozottnak a kártérítési igényüket.
A Roundup a rossz hírű Monsanto terméke volt, amelyet a Bayer 2018-ban vásárolt fel 63 milliárd dollárért, azaz közel 19 ezer miliárd forintért. Pár hónappal később mondták ki először bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó gyomirtó rákkeltő. A Monsanto ezt végig tagadta, és nem írta rá a termékre, hogy az milyen veszélyeket rejt magában.
Amikor a Bayer tavaly nyáron 8 milliárd dollárt ajánlott fel a panaszosoknak a pereskedés lezárásáért, az elemzők azt jósolták, hogy a végső összeg 8-12 milliárd dollár között lesz. Ha a felperesek ezt a mostani ajánlatot elfogadják, a legteljesebb mértékig beigazolódik az elemzők előrejelzése. Szakértők szerint a koronavírus miatti ítélkezési szünet és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági problémái is közrejátszhattak abban, hogy a felek nem akartak a tárgyalásra várni.