Fellélegezhetnek a magyar gazdák: végre csapadékmentes napok következnek

A rendkívül száraz április és az átlagosnál szintén sokkal csapadékszegényebb május után júniusban végre megérkezett a csapadékos idő - írja a met.hu. Éppen Medárd napja után váltak mindennapossá az igazán nagy mennyiségeket adó záporok, zivatarok, többfelé felhőszakadások. Ezt megelőzően inkább a kisebb napi csapadékösszegek voltak a jellemzőek. Összességében 50 és 150 mm között alakult az ország nagy részén a havi csapadékmennyiség, de egy-egy nagyobb felhőszakadásból adódóan néhol közel 200 mm esett. Az ország keleti felén hullott a nagyobb mennyiség, ott szinte mindenütt jelentős a sokéves átlagtól vett pozitív eltérés, míg a Dunántúl nagy részén 10-30 mm-rel esett több az ilyenkor szokásosnál, de helyenként, főként Baranya megyében jelentős negatív eltérés tapasztalható. A júniusi csapadék azonban már nem tudta pótolni az őszi gabonák és a repce fejlődésében az aszályos tavasz során kialakult elmaradást, a tavaszi vetésű növények azonban rohamos fejlődésnek indultak. 

Az elmúlt egy hétben főként az északkeleti országrészben fordultak elő nagy csapadékot adó felhőszakadások illetve a Dunántúl nyugati felén voltak komolyabb záporok, a délkelti és a középső országrész kevesebb csapadékot kapott. Hétfőn egy hidegfront vonult át a Kárpát-medence fölött, melyhez kötődően országszerte hullott több-kevesebb csapadék. A Balatontól délre és nyugatra valamint északkeleten 10 mm-t meghaladó mennyiség, máshol 5 mm alatti összegek voltak jellemzőek, csak foltokban esett ennél több. A hidegfront, ha csak egy napra is, de megszüntette a fülledt meleget, kedden már sehol sem esett, majd szerdán este nyugat felől ismét nedves, labilis léghullámok érték el térségünket, és egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. Az egyenetlen csapadékeloszlásból adódóan nagy különbségek alakultak ki talajnedvesség tekintetében az országban. Északkeleten, keleten és nyugaton sokfelé sáros a felszín, a keleti országrész déli részén és a Tisza mentén többfelé vannak belvízzel elöntött területek. Az északkeleti országrészben sokfelé, máshol csak foltokban telített a talaj felső egy méteres rétege. Ugyanakkor Mohácstól délre és nyugatra kritikusan száraz a felső fél méteres réteg. Az ország nagy részén azonban jónak mondhatók a talajok nedvességviszonyai.

Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés utolsó fenológiai fázisában járnak, az őszi árpa aratása már megkezdődött. A júniusi viharos időjárásban helyenként megdőltek az állományok. Az őszi vetésekre most már száraz és meleg időjárás lenne az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez és az aratáshoz. A kapás növények a csapadék és a meleg idő hatására rohamosan fejlődnek, bár elég nagy különbségek vannak az egyes állományok között. A napraforgó egyre többfelé virágzik. A magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. A gyümölcsök közül érik a meggy, a bogyós gyümölcsök és már az árpával érő körte is.

Pénteken még többfelé várhatók záporok, zivatarok, majd szombaton főként a középső országrészben, vasárnaptól pedig csak elszórtan, jellemzően a keleti határszélen lehet csapadékra számítani. Összességében szombattól az ország nagy részén szárazabb időre van kilátás, mint a megelőző öt napban. Szombat délig összességében 5-20 mm közötti csapadékra van kilátás, a Kisalföldön valószínű ennél kevesebb, vasárnaptól viszont a legtöbb helyen a talajok száradására lehet számítani. A száradást erősíti majd a szél is, ami a következő egy hétben hétfő kivételével nagy területeken megélénkül, pénteken és kedden a Dunántúlon egy-egy hidegfronthoz kötődően meg is erősödik. A hőmérséklet többnyire 30 fok körül alakul a legmelegebb órákban, csütörtökön és keleten pénteken is a meleghez magas páratartalom is társul. Szombattól csökken a fülledtség. Keddtől egy hidegfront mögött több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a jövő hét közepén a maximumok jellemzően 30 fok alatt alakulnak.