Fontos változás élesedett: módosult a hungarikumokról szóló szabályozás

A 324/2020. Korm. rendelet hatályon kívül helyezi a 114/2013. (IV.16.) Korm. rendeletet a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (Htv.) többszöri módosítása, a gyakorlati tapasztalatok, a jogalkotási szabályok változása, valamint a módosítandó rendelkezések terjedelme miatt - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az új rendeletben rögzített változások az alábbiak:

• Az egységes jogalkalmazás érdekében szabályozni szükséges, hogy ki és milyen módon kezdeményezheti egy érték egy adott nemzeti értéktárba történő felvételét. A rendeletben meghatározásra kerülnek a javaslat benyújtásához szükséges adatok, információk, nyilatkozatok, a gyakorlati tapasztalatok alapján tett kiegészítésekkel.

• Az értékpiramis minden szintjén indokolt a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái fejezetének kiegészítése a nemzetiséghez kapcsolódó érték fogalmának meghatározásával, tekintettel arra, hogy a Htv. preambuluma alapján a nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, az államalkotó nemzetiségek. Az egyes értéktárakban fellelhető értékek nemzetiségi vonatkozásokra is specifikusan kereshetőeknek, kutathatóaknak kell lenniük.

• Az értéktárak naprakész nyilvántartása indokolja, hogy a települési-, tájegységi, és megyei értéktárak létrehozását, illetve az egyes adataikban bekövetkezett változást a települési önkormányzatok, a tájegységi értéktár székhely szerinti önkormányzatok az illetékes Megyei Értéktár Bizottságnak, a megyei önkormányzatok a Hungarikum Bizottságnak 30 napon belül bejelentsék.

• A Htv. a minisztériumok számára az ágazati értéktárak működtetését írja elő annak érdekében, hogy olyan nemzeti értékeket, amelyek nem köthetőek településhez, megyéhez, de országos jelentőségűek, ágazati értéktárba felterjeszthessenek a javaslattevők.

• A jogalkotó célja, hogy az értékgyűjtésbe minél több társadalmi szereplő bekapcsolódjon. A magyarországi megyei önkormányzatok mindegyike létrehozta a Megyei Értéktár Bizottságot, Budapest főváros azonban nem. Annak érdekében, hogy budapesti kerületi értékek is bekerülhessenek az értékpiramis megyei szintjét jelentő Fővárosi Értéktárba, a végrehajtási rendelet új szabályozása alapján a Hungarikum Bizottság dönt ebben az esetben a javaslatról és kezeli a Budapest Fővárosi Értéktárat.

• Társadalmi igényként jelentkezik, hogy a Hungarikum Bizottság a kiemelkedő nemzeti értékké minősített értékről a nemzeti érték gondozója, vagy az ilyen terméket előállító magánszemély vagy vállalkozás kérelmére igazolást bocsásson ki a Magyar Értéktárba történő felvételről, amit rendez a szabályozás.

• A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhatnak létre, amely szervezheti az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, dönthet a külhoni nemzetrész értéktárba bekerülő nemzeti értékről, létrehozhatja a külhoni nemzetrész értéktárat és megküldheti azt a Hungarikum Bizottságnak. A Hungarikum Bizottság egy település esetén kizárólag egy külhoni települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy külhoni tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.

• A Htv. 2015. évi módosításával a külhoni nemzetrész értéktárakat, valamint a külhoni települési, illetve külhoni tájegységi értéktárakat és bizottságokat nem magyarországi, hanem külföldi szervezetek hozhatják létre, ezért a hazai értéktárakra vonatkozó szabályok elválasztásra kerültek a külhoni értéktárakra és értéktár-bizottságokra vonatkozó szabályoktól. Ez utóbbiak vonatkozásában kizárólag megengedő rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási rendelet.