Szedlák Levente • 2020. július 17. 06:00
A Bács-Kiskun megyei Bátyán él Szabó Péter paprikatermesztő, aki évekig küzdött az egyre szárazabbá váló időjárással, amíg nem talált egy olyan természetes megoldást, amivel drasztikusan csökkenthette a növénytermesztés során öntözésre felhasznált víz mennyiségét.
A bátyai paprikatermesztő vulkanikus ásványokat kezdett keverni a talajba, ami megnövelte annak vízmegtartó képességét, írta meg a Reuters. Azóta évente csak kétszer-háromszor kellett megöntöznie a kiterjedt termőföldjeit, és azt is csak a legmelegebb hónapban, augusztusban, amikor a térségben semmiféle csapadék nem szokott hullani. Korábban a legszárazabb hónapokban Szabó Péternek 8-10 naponta kellett öntöznie a földjein. A termesztő azóta nemcsak a rendszeres öntözéssel, de a műtrágyahasználattal is felhagyott.
- mondta Szabó Péter.
A termesztő szerint víztározókat kellene építeni az országban, hogy a Dunába és a Tiszába bekerülő csapadékot az országban lehessen tartani. Bátyában pedig pontosan ez történik, még ha kis léptékben is. Az Európai Unió által finanszírozott klímaadaptációs projekt részeként a falu csatornák segítségével minden esővizet a kiépített tárolókba gyűjt. A falu közelében korábbi agyaggödröt ástak és mélyítettek ki, amely így természetes víztározót és vizes élőhelyet képez. Az ebben összegyűlő esővíz pedig a talajvízszintet tölti fel.
A projekt 64 millió forintba került, amelynek 60%-át az Európai Unió, 30%-át a magyar kormány finanszírozta, a fennmaradó 10% pedig a Természetvédelmi Világalaptól (World Wildlife Fund - WWF) származik. A WWF szakértője, Farkas Mátyás elmondta, hogy a szervezet céljai között szerepel az önkormányzatok támogatása, és annak megmutatása is, hogy a hidrológiai problémák és a klímaváltozás ellen helyi szinten is lehet küzdeni.
Az egyre egyenetlenebb csapadékeloszlás következtében ugyanis a gazdáknak egyre gyakrabban kell megküzdeniük a heves árvizekkel és az elhúzódó aszályos időszakokkal. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az elmúlt időszakban a kontinens legtöbb részén megnőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága. A mérések alapján a legnagyobb növekedés Dél-Európában tapasztalható.