agrarszektor.hu • 2020. július 22. 14:30
Átformálja az időjárás a szántóföldi vetésszerkezetet a Duna-Tisza közén. Jelenleg a kukoricatermesztés bővül, főleg a repce rovására.
A térség időjárása idén ellenségesen viselkedett a repcével. A veteményt két alkalommal is kemény fagyok érték, de főleg a márciustól május végéig tartó szárazság viselte meg a növényeket, ami elvette a termesztőktől a várható termésnek csaknem a felét, írta meg a baon.hu.
Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnökének ismeretei szerint Dél-Pest megyében 1-2,5 tonna a hektáronkénti szemtermés. A gazdák egyértelműen veszteségesek a repcével. A jelenlegi, tonnánkénti 125-130 ezer forint felvásárlási áron három tonna termés fedezi a termesztési költségeket. Pesti Gábor elmondta, hogy sok gazdaságban az újabb termesztési technológiának is mutatkozott negatív hatása a hozamokra. Rosszul tették, akik idén tértek át a széles, 75 centiméteres sortávolságra, mert ilyen növénysűrűségnél az aszályos időszakban hamarabb kiszáradt a repce talaja, ráadásul a gyomosodás is erősebb volt. A széles sortáv jól alkalmazható a csapadékosabb vidékeken, azonban a száraz Homokhátságon úgy tűnik, továbbra is a keskenyebb, dupla gabonasortávot érdemes tartani, mondta a szakember.
Rácz Ferenc, kecskeméti gazdálkodó elmondta, hogy tavaly ősszel is vetett repcét, azzal is sok kockázatot vállalt. Idén mindössze két tonna szem jött össze hektáronként, úgyhogy ő vesztett a döntésén.
- mondta Rácz Ferenc.
Pesti Gábor úgy tudja, a szántóföldeken a gabonafélék közt már idén is a kukorica túlsúlya a jellemző. Bővülése jelentős részben a repce rovására történt. Az olajos növény termesztése ugyanis nemcsak a szárazodó időjárás, hanem a rossz hatásfokú növényvédelem miatt is kockázatos. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió az utóbbi években kivont a termesztésből olyan rovarölő szereket, amelyekkel garantálható volt a növényvédelem. Ezek helyett egyelőre nincs új környezetkímélő, de ugyanakkor hatékony kemikália, ezért a repcetermesztésnek ma már kevésbé biztonságos a technológiája.
- mondta Pesti Gábor.
A takarmánykukorica piaci stabilitását belföldön főként a három feldolgozóüzem biztosítja, továbbá az export is jelentős, az összes magnak közel fele külföldre megy az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. Jelenleg így néz ki a piaca, hogy május óta a gazdák mind kedvezőbben tudják értékesíteni a tavalyi termést. A múlt év júliusi 45 ezer forint tonnánkénti felvásárlási árához képest jelenleg 54 ezernél tart a felvásárlás. Az áremelkedés részben azzal is összefügg, hogy a tartalékolás miatt a szokásosnál kevesebbet dobnak piacra a termesztők. Túlzott reményeket azonban senki nem fűz a kukoricához. Azt mondják, az aratás után vélhetően visszaesnek az árak, különösen, ha beválik a prognózis Ukrajna rekord-kukoricaterméséről.