Takarék Agrár24 • 2020. július 28. 07:00
Elemzésünkben rávilágítunk arra, hogy miért tud nagymértékű zavart okozni egy ellátási láncban az egyik napról a másikra hirtelen megváltozott fogyasztói kereslet.
A fogyasztói és a termelői oldal alkalmazkodási képességét szembe állítva azt láttuk, hogy a termelői oldal súlyos hónapokkal később tud csak reagálni nagyobb mértékű piaci változásra. Három példán keresztül is megvizsgáltuk az állattenyészők alkalmazkodási képességét: brojlercsirke-, sertés- és szarvasmarha tenyésztés területeken a tenyészállomány beállításától a felhízlalt állat levágásáig tartó intervallumban.
A brojlercsirke tenyésztők alkalmazkodási képességének vizsgálatakor azt az esetet számoltuk végig, miszerint a szülőpár naposcsibe letelepítését követően a tojástermelésig 181 nap telik el. A keltetőbe rakott tenyész tojás 21 napra kel ki, a lehelyezéstől számított 42-ik napra számíthatjuk a vágóhídi belépést. Ez összesen 243 napot, azaz legalább 8 hónapot jelent.
Sertés esetében tenyésztésbe állításig 3 hónap telik el, tenyész-érettségig 7-12 hónap. 3-4 hónap vemhesség után 5-7 hónapot számolhatunk hízlalásra, amelyek összesen 17-24 hónapot tesznek ki.
Szarvasmarha tekintetében az első ellésig 24-30 hónap telik el, a borjúkor innen számítva 6-8 hónap, azaz ebben az esetben 30-38 hónap után tudjuk értékesíteni az újból felépített állományt.
A fenti számok jól mutatják, hogy egy biológiai alapokon termelő lánc kibocsátási volumenét nem lehet egyik napról a másikra markánsan megváltoztatni. Egy évek alatt felépített termelési rendszer, egy adott volumenen nem tud hetek alatt alkalmazkodni ahhoz, hogy jelenleg a fogyasztó nem vásárol csak 1 kg húst a heti 2 kg helyett.
Az alkalmazkodási képesség vizsgálatakor természetesen a döntéshozatali képességre is ki kell térnünk. A fent bemutatott termékpályáknál a döntéshozatal gyorsasága szintén illeszkedik a bemutatott alkalmazkodási képességekhez. Érdemes végiggondolni, hogy annak a vállalatnak a döntéshozói, akik sok ezer (baromfi esetében millió) állatot tartanak termelésben, milyen gyorsasággal hozzák meg az integrációban tartott állatok számának nagymértékű csökkentéséről szóló döntést.
Egy szarvasmarhatartó, akinek a fenti példa szerint körülbelül 3 év alatt tudja visszaépíteni kibocsátását az eredeti szintre, egy "rosszabb" hónap miatt vajon kivágja a 3 éve finanszírozott állományának ötödét? Feltételezésünk szerint ez nem lenne racionális döntés.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum