Az egyetemi diplomával a zsebében miért döntött az oktatói munka mellett?

Akkor felvettek az egyetem Növénytermesztési Intézetének nappali tagozatos doktori képzésére. A hat fél év alatt a doktoranduszoknak a napi oktatásban is részt kellet venniük, ami számomra a növénytermesztési tanüzemben végzett gyakorlati képzés koordinálását jelentette. A II. éves hallgatókkal, több csoportban 1-1 hetet töltöttünk el a tanüzemben, ez összesen 10-12 csoportot jelentett félévenként. Emellett az utolsó évben megkaptam az V. évfolyamosok számára hallgatható Növénytermesztés a gyakorlatban tárgy oktatását is. 

Mit sikerült megvalósítani az egyetemi terveiből?

A legnagyobb eredménynek - a gyakorlati oktatás mellett - az Antal József professzor mentorálasával megvalósult új Szántóföldi növénytermesztés I-II. kötetének megírásában való részvételt tartom. A gabonafélékkel foglalkozó első kötet szerkesztési munkájában napi szinten dolgozhattam együtt professzor úrral, ami különös megtiszteltetést jelentetett számomra. Ezt tetézte a professzor úr által felkínált lehetőség a tavaszi búza fejezetének megírására. A megjelent két kötet szakmai nívó díjat is kapott.

Miért cserélte az egyetemi katedrát a Duna menti szántóföldekre?

Az egyetemen akkoriban meglévő hierarchikus rendszer korlátok közé szorította a kezdő oktatókat. A ranglétrán történő előrejutás a sok, kitartó munka és ráfordított idő mellett sem volt garantált, hiszen a különböző státuszokra néha csak kihalásos rendszerben lehet aspirálni. Kapóra jött a lehetőség, hogy megnyílt a pályázat a Termelői Csoportok létrehozására, amibe a családi integrációnk is beszállhatott. A sikeres pályázat után a megalakuló Termelői Csoport ügyvezetésével engem bízott meg a taggyűlés, ami egyenes utat jelentett a hazatéréshez.

Amikor a családi gazdaság lett a fő munkahelye, tudta, hogy mit fog rajta megváltoztatni?

A családi gazdaságunk akkoriban több mint 200 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott. Nem volt konkrét változtatási célom a termelési szerkezet átalakításában, inkább a gépesítettség mértéke, színvonala és a technológia fejlesztése vált elkerülhetetlenné. Sikerült még az akkor elérhető általános géptámogatásokkal erőgépeket, vetőgépet és betakarítógépet is beszerezni, 2009-ben pedig a legjelentősebb beadott pályázatunk sikerével megkezdhettük a saját tisztító-szárító-tároló telephelyünk kialakítását.

Hogyan alakult a munkamegosztás akkor még a családi gazdaságot vezető édesapja és ön között?

Édesapám vitte akkoriban a termény és az inputanyag-kereskedelem mellett a szántóföldi termelés szervezését is. A Termelői Csoporthoz tartozó inputanyag- és terménybeszerzések, valamint az értékesítések kerültek hozzám, miközben egyre nagyobb mértékben vettem ki a részem a családi gazdaságunk szántóföldi növénytermesztéséből. Az évek múlásával sikerült egyre több földterületet bérletbe venni a tulajdonolt mellé, így a termőterületünk duplájára nőtt. A terménypiacon akkorra nagy létszámban jelentek meg új, kedvezőbb felvásárlási árakkal hitegető szereplők. Az ő jelenlétük és a közraktáraknál előforduló intézményszerűen folytatott visszaélések súlyos problémákat okoztak édesapám 1989 óta működtetett szántóföldi termeléssel, termény és olajos növény integrációval foglalkozó cégében. A keletkező űrt fokozatosan átvette a Termelői Csoport. A taglétszám a Termelői Csoportnál idővel 102 főre és 7000 hektárra duzzadt. A feladatokban így már leginkább a családi gazdaságunk napi, operatív munkáiban lett része édesapámnak.

A legfrissebb tudományos eredmények ismerete mekkora előnyt jelentett a gazdálkodás gyakorlatában?

Bátran hozzá tudtam nyúlni az addig "bevált' technológiák újragondolásához. Az alkalmazott műtrágyák, növény védőszerek aktualizálása mellett új agrotechnikai elemek, termesztett növényfajok is megjelentek a családi gazdaságunkban.

Milyen fontosabb változtatások köthetők önhöz a családi gazdaságban?

A gépesítettségünk megfelelő szintre hozása volt az első. A megvalósításban partner volt édesapám is, akit reális érveléssel mindig meg lehetett győzni egy új technológiai elembe történő invesztáció szükségességről. A hatékonyságunk és a termésszintjeink évről-évre javultak és javulnak. Második lépcsőben az értékesítési csatornák és a szereplők letisztítása volt a cél. A terményértékesítési szereplők számának csökkenése, a stabil kereskedő partnerekkel kialakított kapcsolatrendszer és a fordított áfa intézménye a terményeink ellenértékének garantált megérkezését is biztosítja számunkra évek óta. Az inputanyag piacon most már évek óta azonos, stabil partnerekkel dolgozhatunk. A harmadik lépcsőben a szántóföldi termelési szerkezetünk átformálása történt meg. A vetésszerkezetünkbe beemeltük a cukorrépát, szóját, több kalászos növény mellett állandó szereplő lett az őszi káposztarepce és adott évben a zöldborsó/csemegekukorica is előfordul.