Takarék Agrár24 • 2020. augusztus 22. 07:00
A hazai tejhasznú szarvasmarha ágazattal kapcsolatban sokszor elhangzó állítás, hogy a hazai ágazatot negatívan érinti az uniós szinten egyik legalacsonyabb nyerstej felvásárlási ár. Hogyan alakultak az elmúlt időszakban a nyerstejárak európai szinten és ehhez képest hogyan változott magyar nyerstej felvásárlási ára? Továbbra is magyar nyerstej felvásárlási ár az egyik legalacsonyabb uniós szinten, és ha igen, akkor mi ennek az oka?
Az Európai Bizottság adatai alapján készített lenti ábrán szürke pontokkal szerepelnek az egyes tagállamok nyerstej árai 2004-től napjainkig, míg kék vonallal kiemelve az uniós átlagárat, zöld vonallal pedig a hazai árat ábrázoltuk. Az uniós országok közül két kiugróan magas nyerstej ár két kis országban - Máltán és Cipruson - fordul elő, mellettük az uniós átlagárnál szintén magasabb árak jellemzően az északi országokban (Svédország, Dánia, Finnország), Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban. Az ábra alapján elmondható, hogy a magyar nyerstej ár továbbra is uniós szinten az egyik legalacsonyabbak közé tartozik. A hazainál alacsonyabb árak a balti államokban, azaz a lett, a litván és az észt piacokon tapasztalhatók.
A helyzet az elmúlt 10 évben sem változott nagyságrendileg. Átlagosnak tekinthető a kilogrammonkénti kb. 4 eurocentes (kb. 13-14 Ft/kg) különbség az uniós átlagárhoz képest. A régiós - lengyel, román, szlovák és szlovén - versenytársakhoz képest az elmúlt 10 évben a helyzetünk jellemzően romlott, az árkülönbözet a régiós országok javára növekvő tendenciát mutat.
A nyerstej árakat vizsgálva azonban lényeges kiemelni, hogy a hazai tej beltartalma uniós szinten az egyik leggyengébb - az uniós átlag 3,4% körüli fehérje és 4,1% körüli zsírtartalom, miközben a hazai átlag 3,25% körüli fehérje és 3,65% körüli zsírtartalom. A beltartalom tekintetében a fentebb említett régiós országok is jobbak, mint a hazai tej. Ennek okai megérnének egy külön bejegyzést, de fontos itt megemlíteni, hogy közel sem arról van szó, hogy a hazai termelők gyengébbek lennének, egyszerűen a mindenkori keresleti viszonyokhoz alkalmazkodnak.
A másik lényeges tényező, hogy a hazánkban előállított nyerstej kevesebb mint 80%-a kerül feldolgozásra, miközben az uniós átlag közelíti a 95%-ot - az ennek következtében kialakuló belpiaci tejfelesleg szintén okozhatja az alacsonyabb hazai árszintet. Az elmúlt időszakban végrehajtott hazai tejipari beruházások révén azonban növekedhet a hazai tejfeldolgozás volumene, amellyel akár javulhat a hazai nyerstej árszínvonala is, közelítve az uniós átlaghoz.
Írta: Magyar Attila - Takarékbank Agrárcentrum