Az esős időjárás, a vízpótlás mellett kedvezőtlen hatást is gyakorol a növényekre: felszaporodnak a növényi betegségek - írja Facebook-oldalán a Növénydoktor - növénygyógyítás. A muskátli több betegsége közül a xanthomonasos betegsége vált ki ilyen tüneteket a növényeken. Ez a baktérium leggyakrabban a leveleket fertőzi, azokon kezdetben vizenyős, majd gyorsan barnán elhaló 2-4 mm-es kör alakú foltokat okoz. A foltok körül sárgás elmosódott szegély látható, mint a többi baktériumos betegségeknél. Gyakori a fő-erek közötti (V alakú) levéllemez sárgulás, elhalás. Levélnyél fertőzése esetén az elsárgul, ami a levél elhalását okozza, és néhány nap alatt a muskátli elveszítheti a teljes lombozatát.
A baktérium a virág szárát is megfertőzheti, azon kezdetben vizenyős hosszúkás foltokat idéz elő, azok megsötétednek, megfeketednek, megpuhulnak. A szár nem képes a talajból a vizet és tápanyagot a lombozatnak szállítani, a tő elhal. Hazánkban ritkán fordul elő több napos folyamatos eső, ami nyári meleggel párosul, de ilyenkor a virágládákban, cserepekben és a szabadba virágágyásokba ültetett muskátlinál is fellép a szárrothadás.
A kórokozó terjedéséhez vízcseppekre van szükség (öntözővíz is terjeszti), de ápolás során a vágóeszközökre tapadva is továbbvihető egyik növényről a másikra. Védekezésnél legfontosabb a megelőzés. A tünetes leveleket töréssel távolítsuk el a növényekről. Ha vágóeszközt használunk, folyamatosan fertőtlenítsük hipós vagy alkoholos oldatban. A növényeket megelőzésképpen réz tartalmú szerekkel permetezhetjük. Lakóhelyünk környékén virágládában nevelt növényeket - tartósan esős időszak kezdetén - lehetőség szerint helyezzük olyan helyre, ahol az eső nem éri. Az edények alatti vizet visszafogó tálcát, tányért ilyen időszakokban távolítsuk el, hogy biztosítva legyen a víz gyors akadálytalan kifolyása az edényből.