A légtérhűtés az Árpád-Agrár Zrt. új szegvári üvegházaiban is telepítve lesz, de tervek szerint a növények a vállalat régebbi létesítményeiben is élvezhetik majd azt a 3-5 °C különbséget, amely a paprika esetében védelmet nyújt a napégéssel szemben. Az új 2,5 hektáros szegvári üvegházban hamarosan 90 ezer paprika palántát fognak elültetni, amelyekről egész évben, négyzetméterenként 30 kg termést terveznek szedni. Oltyán István, palántanevelési ágazatvezető szerint az új korszerű üvegházak nem csupán paradicsomtermesztésre alkalmasak, hanem olyan növénykultúrákra is, amelyek versenyképesek lehetnek a feltörekvők felvevő piacán, tudhattuk meg a vállalat közleményéből. A mai helyzetben ugyanis minden arról szól, hogy az emberek lehetőleg a legtöbb hazai terméket fogyasszák, függetlenül időjárástól, évszaktól és egyéb, nem várt körülményektől. A világ minden táján ez a trend kezd érvényesülni, miközben a termőtalajok mérete csökken, ami azt eredményezi, hogy ha nem is a felhőkarcolók tetején, de zárt termesztő házak épüljenek minden lehetséges négyzetméteren.
Oltyán István elmondta, hogy a 2,5 hektáron épülő az új üvegházban az elmúlt héten 90 ezer paprika palánta vetése történt meg, a következő héten pedig a tűzdelés fog megtörténni. A vetések mindig egy szaporító sejtbe kerülnek és amikor ebben a magvető sejtben elérik azt a fejlettséget, hogy a sziklabélen kívül az első, második lomblevélkezdemény megjelenik, akkor lesznek átültetve a végleges szaporító kockába. A szakember elmondta, hogy ezeket a növényeket általában fordított tűzdeléssel fogják elhelyezni, mert azt a módszert már évekkel ezelőtt kipróbálták és működik.
Oltyán István beszélt arról is, hogy a paprikát a szakirodalom nem úgy jellemzi, mint ami járulékos gyökérképzésre képes, de az Árpád-Agrár Zrt. szakemberei teljesen mást tapasztaltak. Az eljárás lényege, hogy a szik alatti szárrészt egészen aláfordítják a magvető sejtben, abban a szaporító kockában, amire eltűzdelésre kerül, a sziklevél egészen a kőgyapot kocka vonalában fog elhelyezkedni. Itt egyrészt nyerne 3-4 centimétert a palánta magasságából, illetve nem azt a karógyökér vagy főgyökér rendszert fogja a növény használni, mint amit alapból képeznek. Ha ugyanis az ember elvet egy kétszikű növényt, akkor ott képződik egy főgyökér, és arról képződnek az oldalgyökerek. Ez sokkal strapabíróbb, mivel talaj nélküli termesztésről van szó. A szakembereknek azonban nem a fő gyökér, vagy a karógyökér szerepe a lényeges, mert nem a mélyre hatolás és az alsó rétegekben levő víznek a feltárása a cél, hanem az, hogy minél nagyobb gyökér tömegük legyen, amin keresztül a növényt öntözővízzel és tápanyaggal folyamatosan el lehet látni, és minél több ilyen járulékos gyökér képződik, annál biztonságosabb az optimális tápanyag-ellátottság biztosítása.
A szakember elmondta, hogy jelenleg egy olyan időszakban vannak, amikor a palántanevelőben 20-25 ember folyamatosan tevékenykedik, mert nem csak ez a tételük van most, ami ebbe az üvegházba kerül, hanem más is. Ennek a 90 ezer paprika palántának a sokszorosa képződik ezekben a hetekben az üvegházban, mivel ez egy olyan ültetési időszak, ami csak termálfűtéssel biztosítható. Az üvegházi termálfűtéssel ellátott helyek mellett, van fóliasátor is, ahol palántát állítanak elő, de az üvegház egy, az árnyékolástól jól letisztított helyszín. Ez utóbbi azért fontos, mert így a téli időszakban is megfelelő fényellátást kapnak a növények. Oltyán István elmondta, hogy a jövőben az áttelelő paprikáknak fogják a felületét növelni, mert céljuk, hogy a vállalat továbbra is tizenkét hónapon keresztül folyamatosan tudjon magyar tévépaprikát szállítani az áruházláncokba.
A téli időszakban rontja a helyzetet a nagymértékű import paprika behozatala Magyarországra egészen november végétől. A nagyobb mennyiségű hideghajtatásban megfagynak a kultúrák, ahogy halad előre az idő, a csökkenő fényviszonyok miatt tönkremennek, lecsökken a magyar paprika mennyisége, a felvevőpiac pedig adott, és sajnos a kereskedők ezt külföldi áruval pótolják. Oltyán István beszélt arról is, hogy a mostani termeléssel a téli időszakot fogják megcélozni. Ilyenkor ugyan a nyári időszakhoz képest kisebb hozammal lehet számoln és egy lassúbb növekedéssel lehet számolni a növényeknél, de nem tömegtermékről van szó, hanem egy gazdaságos, hasznos rovari, biológiai növényvédelem mellett előállított paprikáról, amely geotermális energiával fűtött termesztő házban, egészséges körülmények között terem. Minden szempontból megvan az az előnye a téli magyar paprikának, amivel hosszú távon versenyképesnek lehet lenni.
Arra a kérdésre, hogy csökkenhet.e az import behozatal akkor, ha nagyobb a hazai ellátottság, Oltyán István azt felelte, hogy igen, de 100%-ig nem lehet kiszorítani a külföldi paprikákat, mert ahhoz nagyon nagy mennyiségekre lenne szükség. A szakember azonban bízik benne, hogy az új üvegházzal és a megnövekedett termőterülettel komoly növekedést érhetnek el a hazai ellátottságban. Oltyán István veszélt arról, hogy a 2,5 hektáron beültetendő paprikapalánták 5-6 hetesek lesznek, mire kiültetik őket. Az ültetés tervezett ideje szeptember 15-e, ezt a dátumot célozták meg, és egyelőre úgy tűnik, nincs akadálya a terveknek.
A szakember beszélt arról, hogy az Árpád-Agrár Zrt. szerződéskötéskor minden esetben úgy jár el, hogy a palántát az elszállítás hetére állítja elő. Általában a szerdai napot szokták megcélozni, de ha valaki hétfőn vagy pénteken vinné el, akkor annak a minőségben teljesen azonosnak vagy megfelelőnek kell lennie. A növények mindenképpen úgy kell készüljenek, hogy a vállalatnál kiszámolják a termesztési időszaknak megfelelő nevelési időt, mert más az őszi-téli és a tavaszi-nyári palántáknak a nevelési ideje, és más egy télié. Típuson is múlik, mert egy tévépaprika, egy étkezési töltenivaló paprika általában a leghosszabb nevelési időbe sorolható, de a fajtán vagy típuson belül is, illetve a hibridek között is nagyon sok a növekedési, erőbeli különbség. Van, ami gyorsabb, van, ami lassabb növekedésű és van, ami gyorsan kel ki, de utána lassabban fejlődik.
Figyelembe kell tehát venni, hogy milyen típusú paprikáról van szó és melyik időszakban. Ez összefügg a fényellátottsággal, a hőmérséklettel. A szakemberek képesek befolyásolni a hőmérsékletet, a fényt, ezért is az a neve a palántanevelésben használt megvilágításnak, hogy asszimilációs pótvilágítás. De nincs benne, hogy nappótló világítás. Ez csak kiegészíteni tudja a természetes fényt, pótolni viszont nem. A hőmérséklettel ugyanez a helyzet, mert egy fény által akkumulált hő teljesen más, mint egy fűtőrendszerrel biztosított.
Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a lebontott régi és az új üvegház között, Oltyán István röviden azt felelte, hogy ég és föld. A lebontott üvegház egy alacsony légterű, teljesen más hőgazdálkodású létesítmény volt. Az új üvegház a magas légtere miatt egy szabályozható klímával fog rendelkezni, amelyben a páratartalom biztosítására magasnyomású párásító rendszert helyezünk el. A szakember a régi, alacsony üvegházakat, az építmény sajátosságai miatt technológiai hibának nevezné, mivel egy ilyen alacsony üvegház nagyon hamar túlmelegszik. Nehéz biztosítani a növények számára az optimális páratartalmat és ugyanez vonatkozik a hőmérsékletre is. Az új üvegházak nagyon jól zártak, jól szabályozhatóak, klímakomputerekkel vezérelten a növények számára optimálisan elvárt belső környezet biztosítható, teljesen más.
Mindez a betakarított termés mennyiségére is vonatkozik. Oltyán István szerint az új létesítménnyel nagymértékben meg fog növekedni az első osztályú termések aránya, amely tekintélyes árbevétel-növekedést fog jelenteni. Egyértelmű, hogy a jó körülmények között termesztett növény vagy paprika által is fog jelentkezni egy hozamtöbblet az új létesítményben. Ezzel is kell azért számolni, mert a kiültetéstől, ha tudják biztosítani azokat az igényeket, amire a növénynek szüksége van, akkor a téli időszakban nem fázik meg, mert nem szellőzik úgy a létesítmény. Ha nagyon száraz bent a levegő, akkor a magasnyomású párásító ezt a légtérhűtést ellátja és a páratartalomnak a növelését a növények meghálálják. Sok ilyen kis apróságból tevődik össze ez az "ég és föld" különbség.
Az új üvegházzal kapcsolatban Oltyán István elmondta, hogy a belmagasság 5,5 méter, a paprika azon belül 4-4,5 méter magasságot fog elérni. Ez is teljesen más lesz ezekben a növényházakban, ahogyan a dolgozók munkavégzési körülménye is. A betakarításhoz, vagy a növények ápolásához olyan szedőrendszereket, emelő kocsikat rendeltek, amelyeken a leszedett árut egy görgősoron keresztül maga mögé tudja tolni. Ez hozzá van csatolva a hidraulikus kocsihoz, másként lesz végezhető a munka, nem lesz annyi üresjárat. A szakemberek nagyon bíznak abban, hogy az a paprika mennyiség, ami itt fog képződni, az elvárásoknak megfelelően, négyzetméterenként a 30 kilogrammot is elérheti majd. Oltyán István elmondta, hogy a régi házhoz képest, az új létesítményben minimum egy négyzetméterenkénti 3-4 kilogrammos hozamnövekedéssel számolnak.
Arra a kérdésre, hogy az új üvegház milyen védelmet nyújt a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben, a szakember elmondta, hogy a kórokozók szempontjából a szabályozható klíma az már önmagában ad egy védelmet, mert ha tudjuk biztosítani azokat a hőmérsékleti, a páratartalombeli körülményeket, amilyen igényei vannak a növénynek, akkor ott erős növény alakul ki. Ha minden környezeti tényező optimális, akkor a növény mindig jó erőnléti állapotban lesz, akkor a kórokozók ellen képes lesz önmaga is védekezni. Oltyán István szerint a klímaszabályozással nem csak a növénynek az erőnléte, de a kórokozók előfordulásának az esélye is minimálisra csökkenthető. A kártevők szempontjából, az ellen, hogy milyen külső hatások történnek az üvegházon kívülről, ezt nagyon nehéz prognosztizálni.
A szakember beszélt arról is, hogy az új növényházat már az ültetés után hasznos rovarokkal fogjuk betelepíteni. Ezek a kártevők üvegházon belül felszaporodó, valamint az esetlegesen a szellőzők nyitásával berepülő külső kártevők ellen védelmet tudnak nyújtani. Az üvegházakban továbbra is heti és akár napi rendszerességgel növénymonitoringokat fognak végezni. A növénymonitoringozás folyamata akár a kórokozó, kártevő felvételezése is lehet, mert a biológiai növényvédelem soha sem azt jelenti, hogy nincs bent kártevő a házban, az üvegházakban. A biológiai növényvédelem csökkentett vegyszerfelhasználást vagy a nélküli termesztést jelent. És itt van mindig egy nagyon fontos fogalom a biológiai növényvédelemre; van egy olyan gazdasági kárküszöb, ami a mérleg egyik oldala, és a másik oldalán pedig a vegyszerrel előállított termék megítélése van.
Egy biológiai növényvédelemmel előállított terméknél a serpenyőben van a vegyszermentes termék ténye, illetve az, hogy ahol kártevő megjelenik, ott azért minimális kártétellel kell számolni. Ez nem 100%, hogy lesz is. Attól függ, hogy milyen mennyiségben, vagy milyen populációban jelennek meg a kártevők. Emiatt szükséges, hogy a heti rendszeres növény szemrevételezés, monitoringozás megtörténjen. A kérdés az, hogy a szakemberek mikor észre a kártevők megjelenését. Amikor még gócszerűen vannak, akkor azokra a foltokra kell koncentrálni, valamint a hasznos rovarokkal is lehet védekezni.
A hamarosan átadásra kerülő 2,5 hektáros szegvári új üvegházzal és a folyamatos fejlesztésekkel, bővítésekkel kapcsolatban Oltyán István elmondta, hogy az Árpád-Agrár Zrt. vezetése, tulajdonosai elkötelezettek az üvegházak megújításában. Ez a mostani üvegház nagyon nagy lépés, mert ekkora felületen tévé paprikát áttelelő termesztésben megvalósító új létesítmény nem épült még sehol. Mindig az volt a gondolat, hogy az új üvegházban paradicsomot kell tenni, mert csak azzal lehet az eredményességét, a gyors megtérülését finanszírozni. De a szakember szerint a megjelenő új üvegházakkal, nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is mindenhol olyan fejlesztések vannak, amelyek nagyon komoly versenyt hoztak a paradicsomtermesztés piacán. Ebbe azonban nem kell feltétlenül beszállni, ha vannak más opciók is.
Oltyán István szerint az elmúlt évek beruházásainál mindig jól látszanak, amikor egy-egy új üvegház termelése beindult. Az a hozamtöbblet, ami ezzel elérhető, az mindenképpen kiemelkedő. Az, hogy a hőenergiával tudatosan gazdálkodnak, és az új korszerű üvegházakkal energiát és pénzt megtakarítanak, az mindenképpen óriási értéket jelent. A megépítéshez hozzájáruló pályázati forrás is az energiahatékonyságot célozza, vagyis itt a fő cél az, hogy azzal a termál kinccsel, azzal az energiával, amely rendelkezésünkre áll, megfelelően gazdálkodjunk.
A szakember a termál energia felhasználását illetően elmondta, hogy igyekeztek ott is legkorszerűbb technológiákat alkalmazni. Mindenütt előre szigetelt csövekkel vezették el a házon belül, illetve a házon kívül is a termálvizet. Még épülni fog a későbbiekben egy puffer tározó a tartály mellett, az már nem ennek az építkezésnek lesz a szerves része, viszont a rendszerhez kapcsolódni fog. Pici lépésenként, de igyekeznek mindenhová a legmodernebb technológiát beépíteni. Oltyán István elmondta, hogy a régi üvegház költségeihez képest képest az új létesítményben mindenképpen 30% fölötti megtakarítást várnak.
A további terveket illetően a szakember elmondta, hogy szeretnék apránként a régi, negyven éves üvegházakat lecserélni. Ennek most már megvannak nagyjából a keretei, de itt leginkább csak önerőre tudnak hagyatkozni, illetve hitelekre. Az uniós támogatások kapcsán Oltyán István elmondta, hogy a jövőben óriási lendületet kaphat az ágazat és erre szükség is van, hiszen az elmúlt hónapok történései alapján látható, mennyire fontos az, hogy hazai jó minőségű élelmiszer tudjanak előállítani, amit nem kell utaztatni, nem kell határokon átléptetni.
A szakember a termálra alapozott fejlesztések kapcsán végül arról beszélt, hogy véleménye szerint, ha nincs termál energia nincs, akkor kertészet sincs. Szerinte ez az egyik legfontosabb, a huszonegyedik termálkút tulajdonképpen mindennek az alapja, alfája és omegája. Itt indul, és itt végződik minden.
(A címlapképet készítette: Arany Sándor Gábor)
