Zambó Péter hozzátette, a négy elemből álló programban az első helyen a kormány azon vállalásának teljesítése áll, amely szerint minden megszületett gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el évente. Ennek megvalósításáért az állami erdőgazdaságokkal együttműködve, minden megyében létrehozzák az újszülöttek erdejét, ami mintegy 1 millió facsemete elültetését és 150 hektár új erdő kialakítását jelenti. Az újszülöttek erdejébe csak őshonos fajokhoz tartozó facsemetéket telepítenek, így például kocsányos vagy kocsánytalan tölgyet.
A következő lépésként folytatják az erdőtelepítést az állami erdőgazdaságok által kezelt területeken és mintegy 250 hektár új erdőt hoznak létre mintegy 2 millió facsemete ültetésével. A program harmadik elemében a természet által eddig elvégzett munkára támaszkodnak és kisebb beavatkozásokkal (a megjelent inváziós fajok visszaszorítása, új facsemeték ültetése az üres foltokba) erdővé alakítják és jogilag is erdővé minősítik azokat a területeket, ahol felhagytak a mezőgazdasági műveléssel és megjelentek már kisebb fák és bokrok. Ezáltal további mintegy 250 hektáron tudnak erdőket létrehozni, mondta Zambó Péter.
Az ITM és az AM együttműködése forrást biztosít az Éghajlatváltozási cselekvési terv erdészeti feladatainak megvalósítására is, így a program negyedik elemében fejlesztik az Erdészeti Mérő és Megfigyelő Rendszert és az erdészeti klímamonitoring-hálózatot. Az agrártárca államtitkára szerint mindez egyebek közt azért fontos, hogy az erdőtelepítéseknél a klímaváltozáshoz hosszú távon alkalmazkodni képes fafajokat tudjanak kiválasztani.
- közölte Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Kaderják Péter kiemelte, az új erdőterületek létrehozása azért is fontos, mert hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak mérsékléséhez. Az erdőgazdálkodás éghajlatvédelmi jelentőségét mutatja, hogy Magyarország erdőállománya évente 4-5 millió tonna közötti szén-dioxid megkötésére képes.
(A cikkben felhasznált képek az MTI/Máthé Zoltán tulajdonát képzik.)
