Név szerint a BRF-ről van szó, mely két korábbi nagyvállalat, a Sadia és a Perdigao egyesüléséből jött létre 2009-ben. A jogelődök már az 1930-as években megalakultak, azonban az intenzív növekedés a 2000-res évektől kezdődött.
Az anyavállalat brazil, azonban a világ számos pontján jelen vannak. Több leányvállalatuk van Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten. A termelés nagyrészt Brazíliában folyik, 34 vágóhíddal, 21 logisztikai központtal. Jelenleg 90 000 embernek adnak munkát a térségben. A világ többi részén összesen további 5 vágóhíddal rendelkeznek, ezekhez 24 logisztikai központ társul s közel 7 000 embernek adnak munkát.
A teljes vertikális láncaik lefedik mind a brojler- mind pedig a sertéshús termékpályát: a 24 brazíliai takarmánykeverőjükben 9,5 millió tonna takarmányt kevernek évente, amit a 9 500 integrált partnerük 1,7 milliárd csirkéje és 9,6 millió sertése eszi meg. Előbbiekből összesen 4 millió tonna húskészítményt gyártanak évente.
Összehasonlításként, az EU tagországok teljes baromfihús fogyasztásának a harmadát állítja elő, ami lényegében azt jelenti, hogy évente 140 millió ember csirkehúsfogyasztását tudná fedezni önmagában a vállalat. Mondhatni magától értetődő, de a vállalat pénzügyileg is rendkívül sikeres, 2019-ben árbevétele 33,4 milliárd brazil reál volt, ami magyar forintra átszámítva nagyságrendileg 1 900 milliárdnak felel meg. Ehhez 15,9 %-os EBITDA margin párosul, utóbbi értéke szintén a tavalyi évre 5,3 milliárd brazil reál volt, átszámítva ez 275 milliárd forint. A pénzügyi adatokhoz megjegyzés: a teljes magyar baromfiszektor 2018-ban kb. 155 milliárd üzemi eredményt tudott termelni.
De vajon miben rejlik a sikerük? Eleve jelentős versenyelőny az, hogy több mint 80 éves tapasztalatuk van a szektorban. De ami a legfontosabb, hogy ezalatt a 80 év alatt (természetesen a fókusz az elmúlt évtizedeken van) megértették a saját iparáguk ellátási láncát, s ahol tudtak tökéletesítettek rajta. Kihasználták az integrált termelés- és termeltetés nyújtotta előnyöket, ezzel teljes kontroll alatt tartják a termelést. Éves termelésüknek jelentős része magasabb feldolgozottságú termékként kerül piacra saját alapanyagból, így annak az egy darab csirkének/sertésnek az értéke, amely vágásra kerül, jelentős többletértékkel, ezáltal profittal kerül piacra. Persze, a brazil húsipar előretörésének vannak árnyoldalai. Számos negatív hír látott napvilágot velük kapcsolatban, viszont azokat a szó szerint gigantikus méreteket, amelyet sikerült elérniük, nem csupán tisztségviselői lobbizással tudták elérni. Továbbá a bevezetőben írtak szerint, két brazil nagyvállalat a legutóbbi, 2008-as nagy gazdasági világválság idején, kvázi alkalmazkodásként hajlandó volt egyesülni, így jöhetett létre a világ egyik legnagyobb húsipari vállalata.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
