Az elmúlt egy hétben csak kevés helyen, a Kisalföldön illetve helyenként a déli, délkeleti határszélen esett számottevő mennyiségű, 5-10 mm csapadék - írja a met.hu. A hét első napjaiban délen és keleten fordult elő eső, zápor, a hétvégén pedig a Dunántúlon, elsősorban északnyugaton, északon vonult végig néhol jelentős károkat is okozó zivatarrendszer. Az ország jelentős részén azonban egyáltalán nem esett nem csak a múlt héten, hanem az elmúlt tíz napban sem. A hőmérséklet a legmelegebb órákban péntekig 25 és 30 fok között alakult, majd a hétvégén a magasban erős déli áramlással egy frontrendszer előoldalán, forró, száraz levegő érkezett fölénk. Már szombaton is országszerte 30 fok fölött alakultak a maximumok, vasárnap pedig, az idei nyár legmelegebb napján, az Alföld déli részén többfelé a 37 fokot is meghaladta a kora délutáni hőmérséklet. A forró, száraz időben sokfelé alakult ki légköri aszály a kora délutáni órákban. A kánikulai melegben sokat száradt a talajok felszín közeli része, az ország nagy részén 40-70% között van a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség százalékában. Az elmúlt egy hét során csökkent a víztartalom a felső fél és egy méteres rétegben is.

A csapadék mennyiségét tekintve nagy különbségek vannak az egyes országrészek között. Az ország nagy részén 50-110 mm közötti mennyiség esett a hónap során, de lokálisan nyugaton, délnyugaton és északon 120-200 mm közötti csapadékösszegek is előfordulnak. Ugyanakkor az Alföld középső és keleti tájain helyenként 30 mm sem esett. A sokévi átlagtól vett eltérés is rendkívül mozaikos képet mutat. A nyár egészét tekintve az átlagosnál kissé melegebb, és a legtöbb helyen csapadékosabb három hónap áll mögöttünk. Az ország keleti felén és délnyugati tájain esett nagyobb mennyiség, míg északnyugaton, és foltokban a Dunántúl keleti és déli részén a sokévi átlagnál kevesebb hullott.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, előbbi a viaszérés, utóbbi a citromérés és a növényszáradás fenológiai fázisában. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható. A napraforgónak már nem használ a további csapadék, azonban a kukorica még örül neki. A meleg időjárás kedvező volt a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához, bár a hét végi forróság már többfelé napégést is okozott. A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhet a repcemag, és a már elvetett növény a hét elején a csírázáshoz szükséges esőt is megkapja.

A folytatásban a hét elején egy mediterrán ciklon, majd a hét második felében anticiklon alakítja időjárásunkat. Így kedd estig még sok lesz a felhő fölöttünk, és nyugat, délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső. A Dunántúlon 15-30 mm közötti mennyiség várható, míg északon és a Tiszántúlon 5-15 mm, az Alföld nyugati felén 5 mm-nél kevesebb valószínű. Kedden a nap második felében már mindenütt csökken a csapadékhajlam, elsősorban az északi országrészben lehet záporokra számítani helyenként még szerdán is. A szél kedden többfelé megerősödik. Országszerte több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a maximum értékek kedden a Dunántúl nagy részén kevéssel 20 fok alatt, a Dunától keletre 22-27 fok között alakulnak, és még szerdán is mérsékelten meleg idő várható sokfelé 10 fok alatti minimum hőmérsékletekkel. Csütörtöktől a hét további részében sok lesz a napsütés, csapadékra nem kell számítani, és lassan melegszik az idő. A hétvégén a legmelegebb órákban ismét többfelé emelkedik 30 fokig a hőmérséklet.