Európa

Az augusztus 1. és szeptember 5. közötti időszakban Európa nagy területét érintette a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen időjárás: a Fekete-tenger térségében aszály, nyugaton csapadékhiány fordult elő - írja a met.hu. A kontinens középső sávjában mutatkozó csapadéktöbblet viszont igen kedvező hatással van a kapásnövényekre. A kontinens nagyobb részén az átlagot kissé meghaladó (0,5 - 2,0 Celsius fok) hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot, nagyobb eltérés (2 - 4 Celsius fok) Franciaország északi részén, a Benelux államokban és Németországban fordult elő. Átlag alatti hőmérséklet Oroszország európai területén fordult elő. Az átlagosnál csapadékosabb idő jellemezte a Pireneusi-félsziget északnyugati részét és a Brit-szigeteket, valamint Olaszország középső vidékeitől Ausztrián, Csehországon át egészen Lengyelország északkeleti részéig terjedő sávot, illetve a Balkán-félsziget nyugati felét. A szokásosnál 50-80, helyenként 140%-kal is több csapadék hullott ezeken a területeken sokfelé heves viharokkal és jégesővel kísérve. Ezzel szemben jelentős csapadékhiány alakult ki a Pireneusi-félsziget döntő részén, Franciaország északi területén, Skandináviában, Oroszország európai vidékein. Ukrajnában, Románia és Bulgária keleti részén pedig folytatódott és fokozódott az aszály.

A nyárra visszatekintve szinte egész Európában melegebb volt az átlagosnál, mintegy 1-2 Celsius fokkal. Főleg a Fekete-tenger térségében és attól északra, valamint Dél- és Nyugat-Európában fordult elő az átlagosnál nagyobb számban hőségnap (Tmax>30 Celius fok). A legmagasabb hőmérséklet a Pireneusi-félszigeten, Franciaországban, valamint Oroszországban a Fekete- és a Kaszpi-tenger között helyenként a 40 fokot is meghaladta. Az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a kontinens délnyugati és délkeleti részein, Pireneusi-félsziget déli részén az egész nyár összcsapadéka a 10 mm-t sem érte el. Európa középső területén és északnyugati szélén azonban több eső esett az átlagosnál.

Németországban is ez a harmadik egymást követő csapadékhiányos nyár az ország döntő részén. A kukorica várható terméshozamai csökkentek az előző havi elemzéshez képest, de még mindig jobbak, mint a tavalyi kiábrándító szintek voltak. A repce vetésére elegendő csapadék érkezett, azzal egyelőre nincsen gond. Jelenleg az őszi búza vetése zajlik.

Lengyelországban a vizsgált időszakban megfelelő volt a talajnedvesség, a szemképződés időszakában tehát közel optimális nedvességi körülmények uralkodtak. Kivétel ez alól az ország északnyugati része, ahol elmaradt a csapadékösszeg az átlagostól. A burgonya és a kukorica terméskilátásai az átlagos és a jó szintek között alakulnak. Előbbi növény betakarítása zajlik, jó terméseredményekkel. A cukorrépa várható hozama az öt éves átlag alatt van. A repce vetése jórészt megtörtént az optimális időben, jelenleg az őszi búzára a talaj-előkészítés zajlik.

Romániában folytatódott a csapadékeloszlásbeli különbség az országon belül: keleten maradt a száraz időjárás, míg nyugaton valamennyi eső augusztusban és szeptember elején is esett. Mivel a fő termőterületek délen és keleten helyezkednek el, a terméskilátások tovább romlottak.

Ukrajnában júliustól csapadékhiány halmozódott föl, a fő termőterületeken (az ország középső részein) az átlagos csapadéknak csak fele hullott le. Ezt főleg a kukorica sínylette meg, a terméskilátások tovább romlottak. Napraforgót főleg a délebbi országrészben termelnek, arrafelé nem annyira súlyos az aszály, így ez a növény kevésbé néz ki rosszul.

A JRC által készített termésbecslésekben az augusztusi számításokhoz képest tovább csökkentek a terméskilátások EU szinten a nyári növényekre. Ez elsősorban a Romániában, Bulgáriában és Görögországban bekövetkezett aszályos időjárás következménye, de Nyugat-Európában is romlottak a kilátások a csapadékszegény idő miatt. Országokra lebontva a nyári kultúrák terméshozam becsléseit a 10-13. ábra mutatja.

Amerikai Egyesült Államok

Szeptember első hetében tovább fokozódott az aszály a nyugati partvidéktől egészen a Nagy Síkság területéig, ráadásul a száraz idő nyugaton rekord meleg hőmérsékletekkel párosult. Az erős szél és a forró, száraz levegő újabb erdőtüzek gyors terjedéséhez járult hozzá Kalifornia, Oregon és Washington államban. A kukorica öv legszárazabb területei sem kaptak esőt, a termőterület mintegy 28%-a szenved az aszálytól. Ráadásul szeptember 8. és 10. között a kukorica övet is érintette egy erős, helyenként rekordot döntő hideghullám, mely többfelé reggeli fagyokat okozott. A Síkság déli, délnyugati részén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami az előző heti Laura hurrikán okozta esőzésekkel együtt az Arkansas folyón áradásokhoz vezetett. Lokálisan heves esők a Tennessee-völgyétől az Atlanti partvidékig többfelé előfordultak. Jelenleg a kettes kategóriájú Sally hurrikán okoz katasztrofális esőzéseket Mississippi, Alabama és Florida államokban. Szeptember első hetének végére országosan a kukorica állományok 97%-a került a növényszáradás fenológiai fázisába, ami mind a tavalyi, mind a sokéves átlag értékekhez képest magas arány, és 25%-uk be is érett. Jó vagy kiváló állapotban az állományok 61%-a van, az aszály által sújtott Iowa-ban ez az arány mindössze 43%, és továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Szeptember 13-ig az USA kukorica termésének 5%-át takarították be, ugyaneddig nyugaton és a Nagy Síkságon az őszi búza vetésének 20-44%-val végeztek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.