Megtudtuk: ősszel eldőlhet a családi gazdasági rendszert átalakító törvény sorsa

Az Agrárkamara egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése. A NAK által még 2018-ban kiadott  "Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék" című javaslatcsomag egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás. A kamara álláspontja szerint ugyanis az akkor és a jelenleg is fennálló őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, fölösleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek. Ezért az Agrárkamara kiemelt feladatának tekintette a rendszer teljes modernizálását: az őstermelői  rendszer felülvizsgálatát, azon keretek megteremtését, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehessen, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetését, írta meg a NAK.

Az Agrárkamara a javaslatot közel két éven át finomította közösen az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, és most jutott el a törvényalkotási folyamat fontos mérföldkövéhez. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőkről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.

A tervezet legfontosabb elemei

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása röviden:

• Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).
  
• Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
• Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.
  
• Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.
  

Az átalányadózás szabályai

A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni. Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.

Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.

Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)

A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.

Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.

Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.

Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)

Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,

• aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
• kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.

A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.

A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg

• a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
• a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
• azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
• azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.

Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz. Fontos további, kizárólag a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A NAK által kezdeményezett törvényjavaslatot még az ősz folyamán megvitathatja az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán a NAK további, részletes tájékoztatást fog nyújtani az új szabályozásról